Orbán Kápolna
Szentmisét tartunk minden esztendőben Pünkösd hétfőn.
A Galagonyás úton jutunk el az 1755-1789 között épült Orbán kápolnához. Az 1789. évi Canonica visitatioban olvasható, hogy Szent Orbánról nevezett kápolna áll a szõlõk között, kedves helyen, fél órára a szabad királyi várostól. Morzan János építtette „három ásónyi” területen. Ez a kápolna rövid életû volt, mert az 1827-es visitatio már egy romos állapotú kis épületrõl tesz említést.Bár sorsa nem lett végleg a pusztulás. Hosszas romladozás után Fehér Gyula belvárosi plébános 1902. augusztus 3-án jelzi Vaszary Kolos érsek úrnak, hogy: „Szent Orbán pápa tiszteletére az elõdök kegyelete által emelt kisded kápolna az idõk viszontagságai által megrongáltatván… a mai méreteiben és helyzetében a kegyelet követelményének már nem felel meg” és engedélyt kér annak újjáépítésére – amit meg is kap.A régi kápolna helyén – még 200 négyszögöl telket hozzávásárolva – elkezdõdhetett az építkezés. A munkálatok olyan jól haladtak, hogy még abban az évben felszentelték a tornyára felkerülõ keresztet. 1904. május 29-én, pünkösdhétfõn reggel a belvárosi templomból Fehér Gyula plébános vezetésével szõlõsgazdák búcsú-menete vonult végig a szõlõhegyek közt lévõ Orbán kápolnához szentmisére. Általában pünkösdhétfõn tartották meg az ünnepet, mert közel volt május 25-éhez, de ha nagyon távol esett egymástól a két dátum, akkor Orbán napján. Ma már nem körmenettel vonulnak ki, hanem csak ott gyülekeznek össze szentmisére.
A bortermõ szõlõ (Vinum vinifera) az egyik legrégebben termesztett kapás növény és gyümölcsféleség. A monda szerint mikor a vízözönnek vége lett és elkezdõdött az apadás, Noé mindig egy vesszõvel nézte meg a víz mélységét. Ezekbõl a leszúrt vesszõkbõl lettek az elsõ szõlõtõkék, és innen adódik, hogy ma is a hegyek lejtõin terem a legjobb szõlõ.Városunk határában a kedvezõ vulkanikus talajon mindig jó szõlõtermés mutatkozott. Már a rómaiak Solva Mansionak nevezték a települést és termesztették a szõlõt.Szent István királyunk egyik oklevelébõl tudjuk, hogy a szõlõmûveléssel foglalkozók megbecsült emberek voltak. Az 1570-es török adóösszeírásból kiderül, hogy nagy mennyiségû must után szedtek be adót. Egy 1595-ös török ostromról készült metszet még a Várhegyet körülvevõ összes hegy lejtõjén szõlõtõkét ábrázol.A szõlõt Szent József ünnepe után nyitották és még márciusban nekiláttak a metszésnek is. A szõlõt színesedése után már nem szabad kapálni, permetezni, és az augusztusi kánikulában közé lépni sem. A szõlõskerteket nemcsak munkával, hanem szentelmények kihelyezésével is igyekeztek megóvni. A virágvasárnapi barkát, a húsvéti szentelt tojás héját és a szentelt kalács morzsáját a szõlõ négy sarkában helyezték el.Évszázados népi megfigyelések szerint május hónap elsõ (Pongrác, Szervác, Bonifác) és utolsó (Orbán) harmadában az addig egyenletesen melegedõ hõmérséklet visszaesik, észak-nyugati irányból erõs fagyhullám törhet be. A május 25-e (Orbán napja) körül elhûvösödõ idõ éppen a virágzásban lévõ szõlõnek okozhat kárt, ezért kérték a szõlõsgazdák a termés megmentését tõle. Szent Orbán közbenjárásának megnyerésére szobrot, kápolnát szoktak emelni tiszteletére a szõlõhegyeken, képét pedig olykor ráfestik, ráfaragják a hordókra, borsajtókra.Ritka az olyan esztendõ, amely az „utolsó fagyosszent”-nek is nevezett Orbán naptól való félelmet ne igazolná; mindig nagy figyelem kísérte az idõjárást, melybõl a leendõ termés mennyiségére következtettek: Orbán mondja meg, mennyi hordó kell.
A Galagonyás úton jutunk el az 1755-1789 között épült Orbán kápolnához. Az 1789. évi Canonica visitatioban olvasható, hogy Szent Orbánról nevezett kápolna áll a szõlõk között, kedves helyen, fél órára a szabad királyi várostól. Morzan János építtette „három ásónyi” területen. Ez a kápolna rövid életû volt, mert az 1827-es visitatio már egy romos állapotú kis épületrõl tesz említést.Bár sorsa nem lett végleg a pusztulás. Hosszas romladozás után Fehér Gyula belvárosi plébános 1902. augusztus 3-án jelzi Vaszary Kolos érsek úrnak, hogy: „Szent Orbán pápa tiszteletére az elõdök kegyelete által emelt kisded kápolna az idõk viszontagságai által megrongáltatván… a mai méreteiben és helyzetében a kegyelet követelményének már nem felel meg” és engedélyt kér annak újjáépítésére – amit meg is kap.A régi kápolna helyén – még 200 négyszögöl telket hozzávásárolva – elkezdõdhetett az építkezés. A munkálatok olyan jól haladtak, hogy még abban az évben felszentelték a tornyára felkerülõ keresztet. 1904. május 29-én, pünkösdhétfõn reggel a belvárosi templomból Fehér Gyula plébános vezetésével szõlõsgazdák búcsú-menete vonult végig a szõlõhegyek közt lévõ Orbán kápolnához szentmisére. Általában pünkösdhétfõn tartották meg az ünnepet, mert közel volt május 25-éhez, de ha nagyon távol esett egymástól a két dátum, akkor Orbán napján. Ma már nem körmenettel vonulnak ki, hanem csak ott gyülekeznek össze szentmisére.
A bortermõ szõlõ (Vinum vinifera) az egyik legrégebben termesztett kapás növény és gyümölcsféleség. A monda szerint mikor a vízözönnek vége lett és elkezdõdött az apadás, Noé mindig egy vesszõvel nézte meg a víz mélységét. Ezekbõl a leszúrt vesszõkbõl lettek az elsõ szõlõtõkék, és innen adódik, hogy ma is a hegyek lejtõin terem a legjobb szõlõ.Városunk határában a kedvezõ vulkanikus talajon mindig jó szõlõtermés mutatkozott. Már a rómaiak Solva Mansionak nevezték a települést és termesztették a szõlõt.Szent István királyunk egyik oklevelébõl tudjuk, hogy a szõlõmûveléssel foglalkozók megbecsült emberek voltak. Az 1570-es török adóösszeírásból kiderül, hogy nagy mennyiségû must után szedtek be adót. Egy 1595-ös török ostromról készült metszet még a Várhegyet körülvevõ összes hegy lejtõjén szõlõtõkét ábrázol.A szõlõt Szent József ünnepe után nyitották és még márciusban nekiláttak a metszésnek is. A szõlõt színesedése után már nem szabad kapálni, permetezni, és az augusztusi kánikulában közé lépni sem. A szõlõskerteket nemcsak munkával, hanem szentelmények kihelyezésével is igyekeztek megóvni. A virágvasárnapi barkát, a húsvéti szentelt tojás héját és a szentelt kalács morzsáját a szõlõ négy sarkában helyezték el.Évszázados népi megfigyelések szerint május hónap elsõ (Pongrác, Szervác, Bonifác) és utolsó (Orbán) harmadában az addig egyenletesen melegedõ hõmérséklet visszaesik, észak-nyugati irányból erõs fagyhullám törhet be. A május 25-e (Orbán napja) körül elhûvösödõ idõ éppen a virágzásban lévõ szõlõnek okozhat kárt, ezért kérték a szõlõsgazdák a termés megmentését tõle. Szent Orbán közbenjárásának megnyerésére szobrot, kápolnát szoktak emelni tiszteletére a szõlõhegyeken, képét pedig olykor ráfestik, ráfaragják a hordókra, borsajtókra.Ritka az olyan esztendõ, amely az „utolsó fagyosszent”-nek is nevezett Orbán naptól való félelmet ne igazolná; mindig nagy figyelem kísérte az idõjárást, melybõl a leendõ termés mennyiségére következtettek: Orbán mondja meg, mennyi hordó kell.Középkori hagyomány szerint I. Urbanus pápa rendelte el, hogy a szentmiseáldozat kelyhét és tányérkáját (paténa) aranyból vagy ezüstbõl készítsék (kehellyel, késõbb szõlõfürttel a kezében szokták ábrázolni). Részben ezért választották õt patrónusuknak a szõlõmûvesek, kádárok, kocsmárosok.
Az ismeretlen eredetû, Szent Orbánról szóló éneket a 80-as években még énekelték a kápolna búcsúünnepén:
| Dícsérjétek, tiszteljétek ti, keresztények! Orbán pápát, a szent mártírt, minden jó hívek! Az egyház fõpásztorát, hitünk dicsõ bajnokát, Ki Krisztusért kiállotta a szörnyû halált. Te életedben sok lelket megtérítettél, Szentlélekben és a vízben megkereszteltél, Ezek közt szent Cicellét, Valeriánt s testvérét, Tiborciust, kik mind nyertek mártíri babért. Magad ugyan néhány évig rejtéd barlangba, Azért, hogy több lelket vihess Krisztus aklába! Mert bõ tudományoddal, szent élted példájával Tündöklöttél, mint a csillag oktatásoddal. Érdemeidért az úr Isten áldást áraszta A hegyekre, melyek alatt téged megtarta, Hogy Krisztus szentegyházát, terjeszd földi országát, S vidd a népnek mennyországba nagy sokaságát. Mindezek hogy megtudta a pogány császár, megizente a nagy kínzást, amely reád vár, Ha Krisztust nem tagadod, szent hitét el nem hagyod, Elhatározá Sándor császár kínos halálod. Jöttek azért a hóhérok megkínzásodra, Ártatlan szent tagjaidnak szaggatására, Végre fejed leüték, balgatagul azt vélték Hogy véreddel a szent hitet szintén számûzték. Minthogy tehát már Istennél élsz dicsõségben, Mennyországban a szenteknek nagy seregében, Téged pártfogónknak, választunk szószólónknak, Az Úr elõtt esedezõnk légy mindnyájunknak. Hogy õrizze szõlõinket minden veszélytõl, Ótalmazza fagytól, dértõl és jégesõtõl, Irtsa ki a férgeket, adjon hasznos esõket, És árasszon határainkra termékenységet. Nyerd meg óh Szent Orbán, nekünk az Úr kegyelmét, Hogy amidõn bõven szedjük szõlõnk termését, Ne bántsuk meg az Istent, káromolva azt mi szent Hanem áldjuk jókedvünkben a kegyes Istent! Legyen tehát dicsõség az Atya, Fiúnak, Szentlélekkel együtt teljes Szentháromságnak, Ki nekünk irgalmazzon, bûntõl megoltalmazzon, Szent Orbánnak nagy érdeme ránk áldást hozzon. |
 |