Karitász csoport

 

Megalakulása: 2008. január

Vezető: Takács Erzsébet

Sajtófelelős: Recska Valéria

Tagok száma: 9 fő + alkalmi önkéntes segítők

Fogadóóra időpontja: kedden 8-10 óráig.

                        helye: Mindszenty iskola portája melletti iroda

 

 

 

Ezen a lapon tevékenységük  követhető, beszámolnak eredményeikről, gondjaikról, működésükről.

Újságunkban minderről rendszeresen írnak, itt összegezzük ezen beszámolókat.

 

„Emberek és istenek”- lehetne karitászunk április 16-i lelkigyakorlatának is a mottója, de ez egy francia filmdráma címe, amivel István atya a nővéreknél tartott összejövetelünket indította.

A megtörtént eseményen alapuló film nyolc szerzetesről szól, akik egy algériai faluban élnek a helyi muszlimokkal barátságban. Az alkotás a kolostor mindennapjainak megfelelően csendes, szemlélődő. Ezt az életet bolygatják fel a véres események, amelyeket az iszlám szélsőségesek szabadítanak a környékre. A fenyegető helyzet dilemma elé állítja a szerze­teseket: maradjanak vagy elmenjenek? Az Emberek és istenek a vallási fanatizmus aktuális és egyetemes témáját boncolgatja. Azokhoz szól, akik érzékenyek az emberek belső küzdelmeire.

A káplán atya vitaindítónak szánta ezt a filmet. Mindnyájan elmondtuk véleményünket, elgondolkoztunk azon, mi mit tettünk volna a szerzetesek helyében, akik közül hatot kivégeztek.

A lelkigyakorlat másik felében csoportmunkában lerajzoltuk, milyennek szeretnénk A Szolgáló Szeretet Házát, ahogy karitászunkat elneveztük. Itt mertünk álmodni egy nagyot! Hogy milyennek képzeltük, az részletesen olvasható lesz zsinati munkánkban.

Köszönjük István atyának és a nővéreknek, hogy felvállalták lelki épülésünket.

-*-

„Rejtelmek, ha zengenek, / Őrt állok, mint mesékbe.

Bebujtattál engemet / talpig nehéz hűségbe.”- írja József Attila.

Április 20-án, volt kántorunk és sekrestyésünk, Gyurácz Német László ebbe a talpig nehéz hűségbe bújt: házasságot kötött templomunkban. Reméljük egyetért Széchenyi István szavaival, amit a Naplójában ír: „ A legfőbb boldogság, amit az ember a világon elérhet - ami vallásommal és szemléletemmel összhangban van - mégiscsak a boldog házasság! Amely révén a férfi eléri a legmagasabb értéket, miközben hazáját és az egész emberséget szolgálva él, egészséges gyermekekkel, gyöngéd hitvestárssal és minden lélegzete erény és becsület - boldog látványt kínál.”

A plébánia nyugdíjas közössége és karitász csoportunk a Mindszenty iskola aulájában tartott agapéval járult hozzá az ifjú pár boldogságához.                                                          Recska Valéria

-*-

Közös úton együtt haladni Krisztus felé - A plébániai zsinat karitász üléseiről

 

Nagy öröm számomra, hogy László atya meghirdette a plébániai zsinatot, mint egy csodálatos lehetőséget arra, hogy még szorosabban Krisztushoz kapcsolódjunk, megújuljunk sa­ját életünkben, és Krisztusban egymáshoz is közelebb kerüljünk.

Egyházunk életében a zsinatok mindig megújulást, növekedést hoztak. A II. Vatikáni Zsinat nem valami újat talált ki, hanem visszament a gyökerekhez: Krisztushoz és az ősegyház hitéhez, életéhez.

A megújulásra mindig szükségünk van, mindennapi feladatunk, hogy a Lélekben megújuljunk. Ehhez nagy nyitottságra és alázatra van szükségünk, készségre, hogy meghalljuk mit kíván tőlünk a Lélek.

Eddig ötször találkoztunk. Átnéztük a karitász célját és feladatát az Egyházban. A zsinat szellemét próbáljuk magunkévá tenni minden alkalommal egy kis tanítás által.

Az Egyház Communio – közösség – szemléletében jövünk össze és dolgozunk. Mindenki véleménye és meglátása nagyon fontos. Ebből áll össze egy kerek egész.

Közös alkalmainkon a karitász mottóján gondolkodtunk, megismerkedtünk karitászunk eddigi és jelenlegi sokrétű munkájával, és a városban működő más szociális intézmények munkájával. Beszélgettünk a szeretetszolgálatunk során adódó dilemmákról, problémákról, megoldási lehetőségekről, új kez­deményezésekről, vágyakról.

Rodrigo Carvallo ferences miniszter generális 2009-ben arra kérte rendtársait, hogy merjék megálmodni a ferences életet a XXI. században. Most mi is ezt tesszük a karitászban: merünk álmodni és hisszük, hogy az álomból valóság születik.

Jelenleg körülbelül a munka közepén vagyunk. Hiszem, hogy egy szép dolog van megszületőben.

Fontosnak tartom a lelki alapokat, hogy mindvégig Krisztus és az Ő szeretete legyen a középpontban, mert ez a lényeg. Isten személyes szeretetének megtapasztalásából fakad a szolgálat, melyben Krisztus szeretetét kívánjuk adni.

Nagy ajándék számomra megtapasztalni, hogy milyen jó közösen gondolkodni, közösen álmodni. A csoportban megéljük az egymással való egységet, az egymásra való szeretetteljes odafigyelést. Nagy élet lüktet nálunk, mindenki a maximumot adja, aktívan és kreatívan vesz részt. Különösen megérintett az idősebb tagok kreativitása, ötletgazdagsága.

Ahhoz, hogy céljaink és álmaink megvalósuljanak, szükségünk van a plébániai közösség együttműködésére és aktivitására. Csak együtt, közösen tudunk haladni, hatékonyak lenni.

A karitász közös ügy: Isten szeretetét elvinni mindenkihez, ez mindnyájunk feladata. Az együttműködés egyik formá­ja a vasárnap kiosztott kérdőívek kitöltése is. Kérjük töltsék ki a kérdőívet és dobják be a templom végén levő dobozba!

A kerek templom karitász csoportja mindenkit hív, vállaljon aktív részt ebben a csodálatos munkában.

Takács M. Klarissza nővér, csoportvezető

„Köszönt e vers, te váltig visszatérő

Föltámadás a földi tájakon.

Mezők smaragdja, nap tüzében égő,

Te zsendülő és zendülő pagony!

Köszönt e vers, élet, örökkön élő,

Fogadd könnyektől harmatos dalom:

Szívemnek már a gyász is röpke álom

S az élet: győzelem az elmúláson”   (Juhász Gyula)

 

Ezt a „győzelmet” tapasztalhattuk meg az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház Ápolási és Krónikus Belgyógyászati Osztályán, ahol március 21-én húsvéti rendezvényen vettünk részt. Gyurácz N. László a „Köszönöm Jézus, hogy szeretsz engem” című dalt énekelte. Őt követte Dr. Hetényiné, aki II. János Pál pápa imáját mondta el. Dr. Székely János püspök atya Krisztus értünk és velünk szenved címmel osztotta meg gondolatait a betegekkel. Az Úr szereti az embert, nem vagyunk egyedül, Isten együtt érez velünk. Szent-Gály Kata Keresztúton című verse és a Föltámadt Krisztus, alleluja ének zárta a kis műsort.

„Egyet érdemes gyűjteni: jó embereket.” Ezek voltak Stadler Frida utolsó szavai. Ezen az osztályon jó emberek dolgoznak. Kívánunk nekik XXIII. János pápa szavaival „bátor­ságot, türelmet! A kínszenvedés három napig tart: az egész többi év, az egész élet: feltámadás, győzelem.”

-*-

Március 22-én, pénteken karitászunk vezette a keresztutat. A stációk elmélkedéseiben arra kerestük a választ, hogy mi mire vagyunk képesek. És én? - hangzott el minden állomásnál a kérdés. Látszatra vége mindennek. Hiábavaló lett volna Krisztus élete? Nem, hiszen jött húsvét hajnala, a föltámadás! És én? Én sem csüggedek, ha látszatra hiábavaló minden jó törekvésem, mert hiszek a jónak győzelmében, hiszek a legnagyobb sötétség közepette is a feltámadásban!

Köszönet a karitász minden tagjának, akik lelkesen vállalták a felolvasást. „Én úgy akartam élni, mint aki szolgál az embereknek. de nem engedték, hogy szolgáljak nekik: mindig szolgaságot követelnek, ami nem ugyanaz. Szolgálni tudok, szolga lenni nem tudok. Ezért félreálltam útjukból, megbuktam”- írja Márai Sándor.

Remélem mi nem buktunk meg, és hálás szívvel köszönjük Urunk, hogy lélekben elkísérhettünk keresztutadon. Megtanultuk Tőled, hogy bizalommal és szeretettel kell hordoznunk nekünk is a keresztünket.

Köszönjük keresztutad tanításait, mélységét. S befejezésül csak egyet kérünk: Maradj velünk! - és segíts, hogy mindig Veled maradhassunk!

-*-

„Nyíljék ki a szíved... Adj, hogy a KARITASZ is adhas­son!” - áll egy nyolcvan évvel ezelőtti plakáton. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a nagyböjtben tartós élelmiszer-gyűjtést hirdetett a rászorulóknak, ezzel felelevenítve az ősi hagyományt az Egyházban, hogy a nagyböjti önmegtagadások idején a krisztushívők a megtakarított javaikat a sze­gényeknek adják.

Az idei felhívásra templomunkban 77 kg lisztet, 6 kg sót, 62 kg cukrot, 28 kg rizst, 38 kg tésztát, 8 liter olajat, 7 kg konzervet adományoztak a hívek. 24 családnak (90 fő) tudtunk örömet okozni az ünnepekre. A Via Bona otthonnak is jutott harminc kis csomag. Az egyedül élőknek édességgel kedveskedtünk. Ne felejtsük el, hogy Isten nem személyválogató! „Az embernek valamennyi baja a karitasz szívében nyilallik, és felébreszti annak a vágyát, hogy ezt tűrni nem lehet - segítsük hát az embert, aki a mi testvérünk”- írja Prohászka Ottokár püspök.

Köszönjük a híveknek a segítségét, akik adományukkal a felebaráti szeretet csodáját valósították meg.  

Recska Valéria

-*-

A húsvét előtt a templomban és a Mindszenty iskolában összegyűjtött élelmiszeradományt csoportunk még 24.000 forint értékben vásárolt cukorral, tésztával, olajjal és liszttel egé­szítette ki.

Kizárólag a plébánia területén élő rászoruló családok és egyedül élő hívek részére készítettünk csomagokat.

Takács Erzsébet karitász vezető

A városunkban élő szegény családok megsegítésére a Belvárosi és Vízivárosi Plébániák plébánosa, dr. Harmai Gábor atya kéréssel fordult az esztergomi polgárokhoz. A gyűjtés eredményeképpen a Szent Anna Plébánia karitász csoportja közel 200 fő részére tudott, fejenként ötszáz forint értékű élelmiszer utalványt biztosítani. Köszönjük a nagylelkű adakozóknak, hogy segítettek segíteni. „Nem elég a jóra vágyni.... / De tenni, tenni kell.”

Takács Erzsébet

Köszönjük a Szent Lázár Lovagrendnek az adományt, amellyel sok-sok ember téli ruházkodásán tudtunk segíteni. A lovagrend már több alkalommal segített jó minőségű ruhákkal, amiért a rászorulók mindig igen hálásak.

-*-

Szent Anna Karitász Csoportjának 2012. évi beszámolója

Az elmúlt évben 9 fő végzett rendszeresen munkát a csoportunkban. Egy-egy rendezvényen vagy élelmiszer­osztásnál külső önkéntesként 6-7 ember rendszeresen segített.

Egész évben szünet nélkül fogadtuk az érdeklődőket, minden kedden 8-10-ig, természetesen igény szerint tovább vagy más időpontokban is, különösen az élelmiszerosztás idején.

Elsősorban helyhiány miatt a ruhaosztást lecsökkentettük, gyerek ruhát továbbra is eljuttatunk az intézményekbe. Így már nyugodtabb körülmények között, - nem az utcán – tudjuk meghallgatni a hozzánk forduló egyre nehezebb helyzetben lévő családokat.

Többen ajánlottak fel bútort, háztartási gépeket és ágyneműt. Raktározásra nincs lehetőségünk, de megszervezzük, hogy a rászorulók megkapják. 2012-ben is segítették munkánkat a Ferences Szegénygondozó Nővérek. Februárban baráti látogatásra hívták csoportunkat, ahol megbeszéltük a közös gondjainkat. Márciusban egynapos lelkigyakorlatot is szerveztek részünkre. Szintén a nővérek vezetésével májusban, Gógy-írok a Gyógyító beszélgetésben címmel 3 napos tanfolyamon sok gyakorlati tudnivalót sajátíthattunk el. A plébánia farsangi báljához tombolát gyűjtöttünk, csomagoltunk, az 52 ezer forint bevételt a rászorulók megsegítésére fordítottuk.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia felhívására tartós élelmiszergyűjtés volt templomunkban márc. 11-18 között. A Mindszenty iskola külön is gyűjtött. A szép mennyiségű élelmiszert a plébániánk területén élő 54 családnak (151 fő) osztottuk ki.

Ápr. 19-én „Szeretetszolgálat régen és ma. A Katolikus Karitász 80 éve” című kiállítás nyílt a Keresztény Múzeumban. A négy éves munkánkból a múzeum táblákat készítetett. A megnyitót követően csoportunk tagjai által sütött édességek mellett beszélgettünk a környékünkön működő csoportokkal. Máj. 28-án, pünkösdhétfőn a Máriaremetei karizmák ünnepén karitászunkat többen képviselték.

Július 3-án baráti összejövetelt szerveztünk. A külső segítőket is meghívtuk. Közösen értékeltük az elmúlt félévi munkánkat és megbeszéltük a következő hónapok feladatait.

Augusztusban kötetlen beszélgetés keretében mutatkoztunk be a káplán atyának.

Szept. 14-én kedves meghívásnak tettünk eleget. Ekkor ünnepelték Mátraverebély-Szentkúton rendjük megalakulásának 85. évfordulóját a Ferences Szegénygondozó Nővérek. Előadásokat hallhattunk, szentmisén vettünk részt.

Nov. 19-én ünnepeltük a Karitász védőszentjét, Szt. Erzsébetet. Az esti mise után kiosztottuk a megszentelt – erre a célra süttetett – kenyereket. Ismét felhívást kaptunk dr. Farkas Elek főorvostól, hogy a kórház Hospice Ápolási és Krónikus Belgyógyászati Osztály betegei és dolgozói részére szervezzünk ádventi műsort. Dec. 11-én dr. Székely János püspök atya „Gyermek született nekünk” címmel tartott beszédet, dr. Hetényi Bálintné verset mondott és Gyurácz László gitáron játszott. Befejezésül a karácsonyfa körül, - melyet évek óta mi biztosítunk - tagjaink által készített sütemények fogyasztása közben beszélgettünk a megjelent, kb. 40 fővel.

Dec. 16-án a Családok Átmeneti Otthonának lakóit és a Teleházban foglalkoztatott gyermekeket a Keresztény Múzeumba hívtuk meg, ahol a karácsonyi ünnepkör képeit néztük meg.

Dec. 18-án a Magyar Élelmiszerbanktól, az Európai Unió élelmiszersegély programjának keretében tartós élelmiszer érkezett. Közel 200 fő részére, fejenként kb. 7 kg élelmiszert osztottunk ki. A szállításban és az osztásban külső önkéntesek is segítettek. Ezen felül 16 rászoruló kapott karácsonyi csomagot. Az ádventben érkezett meleg ruhákat is kiosztottuk.

A VIA BÓNA hajléktalanszálló 30 lakóját a 2012-es karácsonyon is megleptük egy szerény ajándékcsomaggal és süteménnyel. Itt heti rendszerességgel lelki gondozást végeztünk és katolikus sajtóval is elláttuk őket.

Dec. 9-én László atya gyűjtést hirdetett plébániánk területén működő négy intézmény részére. A gyűjtéshez a Mindszenty iskola is csatlakozott. Az adományokat csoportunk rendszerezte és osztotta ki az intézményeknek.

Dec. 24-én a Családok Átmeneti Otthona lakói közösen tartották a karácsonyi ünnepet. Karitászunk gyümölccsel járult hozzá a gyermekek öröméhez.

A már 3 éve működő „Alkoholisták hozzátartozóinak sorstárs csoportját” hétfőnként 17:30-tól 19 óráig fogadjuk. A csoport létszáma változó, de továbbra is működik, és várjuk az érdeklődőket.

A karitász munkán kívül a plébánia életébe is aktívan bekapcsolódtunk. Például a roráte-misék után reggeli készítése, takarítás a plébánián.

Cigánypasztoráció

2012. március 10-én fennállásának 10. évfordulóját ünnepelte „Mi Házunk” és „Marista Közösségi Ház”. Az ünnepi megemlékezésre csoportunkat is meghívták. Az évfordulóra képes összeállítás készült az elmúlt 10 évről, ebben a rendszeres segítőink is helyet kaptak. Április 15-én templomunkban cigánypasztorációs szentmisét és közösség alkalmat tartottunk. A vacsora elkészítésében, kiosztásában segítettünk. Kb. 200 fő részére a kenyeret és a műanyag edényeket megvettük, süteményt sütöttünk. Június 10-én hivatalosak voltunk a Mi Házunkba arra a közös ünneplésre, ahol arról emlékeztünk meg, hogy a városunkban 10 éve végzik a munkájukat Marista testvérek.

Csoportunk 4 tagja és egy külső önkéntes továbbra is a tanítási időszakban, a hét három napján vacsorát készített a Teleházban, az ott foglalkoztatott kb. 90 gyermek részére. Dr. Székely János püspök atya 2 hetente tartott bibliaórát, melyen mi is részt vettünk. Az esték az általunk készített édesség és a helyben főzött tea mellett, közvetlen beszélgetéssel zárultak. A Keresztény Múzeumban a Teleház fiataljai is közreműködtek a kiállítás megnyitóján, részükre külön készítettünk édességet.

 

Bevételek

2011-es évről áthozat                                                101.850,-

Persely                                                                     113.690,-

Egyéni adomány                                                        122.600,-

Farsangi bál (tombola)                                                52.200,-

                 Összesen:                                                           390.340 Ft

Kiadások

Gyógyszertámogatás                                               102.165,-

Élelmiszertámogatás                                               103.156,-

Cigánypasztoráció                                                  14.125,-

Beteglátogatás                                                       5.026.-

Mindszenty Iskola (táboroztatás és kirándulás)         54.000,-

Beteg gyermek szállítása                                         9.000,-

Húsvéti és karácsonyi csomagok                            12.315,-

Irodaszer, csomagolóanyag                                      6.830,-

Egyéb kiadások                                                     32.690,-

                   Összesen:                                                     339.307 Ft

2012-es évről maradt                                                        51.033 Ft

Az Esztergom-budapesti Egyházmegye gyógyszer-támogatási akciójában 2012-ben is 4 fő kapott lehetőséget arra, hogy havi 5000 forint támogatásban részesüljön.

Takács Erzsébet

December 16-án a Családok Átmeneti Otthonának lakóit és a Teleházban foglalkoztatott gyermekeket csoportunk a Keresztény Múzeumba hívta meg. A karácsonyi ünnepkör képeit Kontsek Ildikó igazgató asszony mutatta be. Jó volt látni, hogy a résztvevő gyermekek és szüleik örömmel kapcsolódtak be a középkori festményekkel kapcsolatos beszélgetésbe.

December 18-án a Magyar Élelmiszerbanktól, az Európai Unió élelmiszersegély programjának keretében tartós élelmiszer érkezett. Közel 200 fő részére, fejenként kb. 7 kg élel­miszert osztottunk ki. A szállításban és az osztásban külső önkéntesek is segítettek. Köszönjük dr. Harmai Gábor atyának és segítőinek, akik felvállalták a nagy szervezési munkát, így karácsony előtt sok családnak tudtunk segíteni. Ezen felül 16 rászoruló kapott karácsonyi csomagot. Az ádventben érkezett meleg ruhákat is kiosztottuk.

Megérkezett már a 2013-as év első adománya is. A táti Diszkont Coop ABC (a volt CBA) jóvoltából plébániánk területén élő 8 nagycsaládnak továbbítottuk a felajánlott élelmi­szert. A nevükben is köszönjük!

  Takács Erzsébet  karitász vezető

- * -

December 21-én pénteken 4 órakor kezdődött a Töltés utcai karácsonyi ünnepség. A „Mi Házunk” minden korosztály csoportjának tagjai félkört alkotva álltak fel, hogy ki-ki el­mondja a nagy gonddal megtanult rövid köszöntő versét, majd átadta jelképes ajándékát az általa kiválasztott kedves személynek a vendégek és a foglalkoztatók közül.

Szépen elénekelték a betanított karácsonyi dalokat. Ez al­kalommal búcsúztatták el a szolgálatukat Esztergomban befe­jező Marista testvéreket is. Megható és egyben felemelő kis ün­nepség volt, melyet szerény agapé követett, amihez a karitász munkatársai is hozzájárultak az általuk  sütött süteményekkel,  Székely János püspök atya pedig a Pestről hozott ajándékokkal.

A VIA BÓNA hajléktalan szálló 30 lakóját az idei karácsonyon is megleptük egy szerény ajándékcsomaggal és süte­ménnyel. Itt heti rendszerességgel lelki gondozást végzünk, és katolikus sajtóval is ellátjuk őket.                K. G.

- * -

„Le kell nyúlnunk az éhségtől, nyomortól, szomorúságtól porba roskadóhoz. Ha erre nem szánjuk rá magunkat, nem vagyunk keresztények.” (Bangha Béla)

A plébánia hívei igazi keresztényeknek bizonyultak. December 9-én László atya gyűjtést hirdetett az egyházközség rászorulói javára. Négy intézmény részére (Teleház, gyermek­otthon, CSÁO, Montagh Iskola). Gyűltek a csomagok, még az utolsó napon is. A Mindszenty iskola is szervezett gyűjtést, a gyerekek örömmel hozták adományaikat. Karácsony előtt édes­séggel, élelmiszerrel, rengeteg játékkal, könyvvel szereztek a testvérek nagy örömet a gyerekeknek.

II. János Pál pápa szavaival szeretném megköszönni a sok adományt. „Köszönet mindenkinek, mindenért, amit avégett tesznek, hogy az emberek élete egyre inkább emberivé váljék, vagyis egyre inkább emberhez méltó legyen.”

„Nem magányos emberek ünnepe a karácsony. Az egyet­len ünnep, amikor együtt kell lennie minden családnak.” (Szilvási Lajos)

December 24-én együtt volt minden család az átmeneti otthonban, várva János atyát, aki minden évben ezen a napon ellátogat hozzájuk. A családok apraja-nagyja kis műsorral kés­zült, ezzel köszöntve az ünnepet és a püspök atyát, majd vele együtt imádkoztak és énekeltek. A karitász gyümölccsel járult hozzá a gyerekek öröméhez.

„A karácsony a gyermekek ünnepe. A keresztényeknek ezen a napon egész szeretetükkel a gyermekek felé kell fordulniuk, mivel Isten is azzal mutatta meg szeretetét, hogy saját Fiát küldte el hozzánk.”- írta Philipp Potter. János atya ezért jár a gyermekotthonba, a Teleházba, a CSÁO-ba, hogy az itt élő gyerekek sorsa jobb legyen, és részesedjenek Isten országából.

Sarkadi Sándor versével kívánok minden jót

az Élő Sziget olvasóinak 2013-ra!

Ránk virradt reggele

Az újév napjának,

Aranyat, ezüstöt

Vasat a gazdának.

Fillérje ezüstből

Forintja aranyból

Csak az egészsége, csak az legyen vasból!

    Recska Valéria

 - * -

Köszönet…

Tisztelt Plébános Úr!

A karácsonyi jókívánságok mellett, kérem, fogadja szíves köszönetünket a bőkezű adományokért, amelyekkel megörvendeztették otthonunk lakóit.

Üdvözlettel: Hegedűs Mária ig.h. /Esztergomi Gyermekotthon/

- *-

A Szent Anna Plébánia tisztelt híveinek

és Karitász csoportjának!

Intézményünk, a Montágh Imre Egységes Gyógypeda­gógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola és Speciális Szakiskola kis óvodásai és tanulói ismét részesültek az Önök nagylelkű adományában, amelyet a korosztálynak megfelelő csoportok között osztottunk szét.

Iskolánkban hagyományosan minden évben óvodásainkkal, diákjainkkal bensőséges keretek között szoktuk a karácsonyt megünnepelni. Tanulóink többségének ezzel maradandó élményt okozva színesítettük az elkövetkezendő ünnep napjait.

Köszönjük diákjaink nevében is, hogy adományaik által szebb, örömtelibb és gazdagabb lett az ünnepség iskolánkban.

„Mindig tud adni, akinek a szíve

szeretettel van tele.

A szeretethez nem kell teli erszény!”

Ezzel a Szent Ágoston idézettel mondunk köszönetet és kívánunk Isten áldásával kísért boldog új évet Önöknek:

az intézmény vezetősége és dolgozói.

 

Minden szívnek gyertya fényű

meleg kell, hókucsmásan te hozod

el, december!”

Ezt a gyertyafényű meleget Székely János atya hozta el az Esztergomi Vaszari Kolos Kórház Hospice Ápolási és Krónikus Belgyógyászati Osztály betegeinek és dolgozóinak és mindenkinek, akik december 11-én eljöttek ide.

Dr. Farkas Elek főorvos úr és lelkes kis csapata nagy szeretettel várta a püspök atyát, aki Gyermek született nekünk címmel tartott gondolatébresztő beszédet.

Az ünnepre való ráhangolódásunkat segítette dr. Hetényi Bálintné, aki Juhász Gyula csodálatos versét, majd a Szeretet­himnuszt szavalta el, valamint a Gyurácz Német László szép hangján megszólaló énekek. Ők ketten állandó szereplői karitászunk által szervezett műsoroknak. Ezúton is szeretnénk megköszönni, hogy mindig szívesen jönnek.

Balog József költő szavaival kezdtem és vele szeretném befejezni is:

„Karácsony fényei, égjetek,

Komorak úgyis az életek.

Betlehem melege légy velünk,

Amikor vétlenül szenvedünk.

Csillagod mutasson fény-utat,

Virrasszon hószínű álmokat.”

 

Kívánunk a kórház minden dolgozójának, betegének áldott ünnepet!

(Az ünnepséget támogatta Bokros Istvánné.

Köszönet érte.)

Recska Valéria

„Eljött már november didergő hónapja,

Hideg szele a fák ágait megcsapja.

Meghalva elhullnak a sárga levelek,

Játszadoznak vélek a kegyetlen szelek.”

(Csokonai Vitéz Mihály)

 

Ebben a „didergő” hónapban derűsebb napok is várnak ránk. Ilyen november 19-e, amikor egyik legkedvesebb magyar szentünket, Erzsébetet ünnepeljük, aki sosem akart szent lenni. Így ír erről Szent-Gály Kata Erzsébet című versében:

„Nem gondolt arra, hogy szent lesz, soha:

derék embernek volt az asszonya, szívből szerette,

s boldog volt nagyon, gyerek-fiatalon.”

Ezen a napon került sor plébániánkon az esti mise után az ünneplésre. László atya megszentelte a kenyeret, amit aztán a híveknek kiosztottunk. Erzsébet a Karitász védőszentje is. Rövid élete példa lehet mindnyájunknak.

„Nagy lett, bár nem tett különös-nagyot:

csak szeretett és mindig pazarolt,- egész komolyan vette azt, amit a Krisztus tanított.”

A szentmisén a Corde Voto kamarakórust szolgált, melynek végén dr. Hetényi Bálintné előadásában meghallgattuk a Szeretethimnuszt. Ők tették szebbé és teljesebbé ezt az estét. Imádkozzunk együtt Árpád-házi Szent Erzsébettel:

„Kérlek téged minden jóság Asszonya,

kegyelmeddel segíts engem,

hogy lelkem üdvösségéért egész alázattal

alávessem neked akaratomat.”

Gondolkodjunk el Serédi Jusztinián bíboros szavain:

„Amíg van valakinek egy darab kenyere, gazdag, mert felébe törheti. Amíg van valakinek két ruhadarabja, van mit megosztani azzal, kinek nincsen. Amíg egy kis zug födele véd valakit az idő viszontagságai ellen, hajlékot adhat a hajléktalannak. Ma jelentősége van a fillérnek is.”

    Recska Valéria

„Új búzából sül a kenyér,

hű, de finom, ropogós,

nyárbúcsúra készülődnek

az iskolás nebulók.

Augusztusi meleg napok

odább viszik a nyarat,

de a sok szép, kedves emlék

még sokáig megmarad.” 

                                            (K. László Szilvia:  Augusztus)

 

 Augusztus ünnepekben gazdag hónapunk: Nagyboldogasszony, Szent István napja. E neves ünnepek mellé még káplánt is kapott plébániánk. Hogy kicsit jobban megismerjük, karitászunk meghívta őt - László atyával együtt - egy kötetlen beszélgetésre.

Csoportunk tagjai bemutatkoztak az új atyának. Elmondtuk milyen munkát is végzünk egyházközségünkben,- s tettük mindezt a finom slambuc kóstolgatása közben.

Reméljük mindkét atya továbbra is szívesen segíti munkánkat, káplánunknak pedig augusztus lesz a legkedvesebb hónapja (születésnap, névnap, Esztergomba kerülése).

További jó munkát mindkettőjüknek, hogy mi, hívek „élvezhessük” áldásos tevékenykedésüket.

*

Nagyon kedves meghívásnak tett eleget karitászunk. Szeptember 14-én ünnepelték Mátraverebély-Szentkúton rendjük megalakulásának 85. évfordulóját a Ferences Szegénygondozó Nővérek.

Mi esztergomiak büszkék lehetünk arra, hogy Szent Ferenc családjának egy kis magyar hajtása városunkban működik.

„Aki a maga idejében jót tesz, az századokért dolgozott.” - írja Francois Fénelon francia író –(katolikus teológus, Cambrai érseke, költő. Szerk.)

A nővérek felkarolják a mai társadalom legszegényebbjeit, visszaadva nekik az emberi méltóságukat. Származásra, nemre, korra és vallási hovatartozásra való tekintet nélkül szolgálják azokat, akikhez Isten küldi őket. 1927 a megalakulás dátuma. 85 év nagyon fontos idő minden intézmény életében. Kialakulnak ezalatt a hagyományok, szokások, melyek az intézmény belső életére meghatározó és specifikusan jellemző tényezőkké válnak. A ferences nővérek munkáját a többet és jobbat akarás jellemzi. Együtt dolgozva velük a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek és a rászoruló családok megsegítésében, rádöbbentünk arra, hogy a családok és a gyerekek minket is formálnak. Így válunk teljesebb emberré: karitászosok, nővérek, családok, neveltek.

A jubileum ünnepnapja előadással kezdődött. Klarissza, Veronika és Anna nővérek ismertették rendjük történetét egészen napjainkig.

A szentmisét Beer Miklós püspök atya celebrálta, aki mindenkit lenyűgözött kedves, szerény egyéniségével. Külön köszöntötte az esztergomiakat, megkérve, hogy tegye fel a kezét, aki esztergomi. (Én örömömben mindkettőt feltettem!) A lelki feltöltődés mellé finom ebédet és süteményt is kapott mindenki.

Délután a nővérek színészi képességeikből adtak ízelítőt humoros formában, rekeszizmainkat megdolgozva mutatták be a rend történetét.

Olyan meggyőzően játszották el a közösségükbe való jelentkezést, amelynek feltétele a szeretet, a küldetéstudat, a szegények szolgálatának vágya és a betöltött 18. életév. (Ha nem lennék kissé túlkoros, kedvem lett volna jelentkezni!)

Tihamér atya előadásával – a ferences lelkiség a 21. században – , majd szentségimádással ért véget a nap.

Balczó András, a magyar sporttörténelem egyik legnagyobb alakjának naplójában ezt olvashatjuk: „Nem szabad csalódást okoznom az embereknek, akik bíznak bennem. Örömet kell szereznem nekik, melynek egyetlen útja van: a sok és okosan végzett munka.” Kívánjuk a nővéreknek, hogy a sok és okosan végzett munkájuk a Jóisten segítségével sikeres legyen, a szétkóborolt nyájat tereljék egybe.

„Hasonló a hasonlóval hamar összebarátkozik” – írja Ciceró, de a nővéreknek a sokféle, különböző embert kell egybeterelniük.

Pitti Katalin operaénekesnőtől kaptam egyszer egy Hamvas Béla idézetet: „Rád bízok minden embert, külön kivétel nélkül mindenkit, segíts, adj enni, adj ruhát, mindenkire vigyázz úgy, mint magadra, és ne hagyd sötétben elmerülni.”

A nővérek nem hagyják az embert a sötétben elmerülni. Kívánunk további sok-sok szép évet! Az Úr áldása kísérje munkájukat!

A háromjegyű ünnepen (100 év) is ott szeretnénk lenni!

  Recska Valéria

 

2012. augusztus

 

A Karitász Csoport 2012. első félévi rövid beszámolója:

Bevételünk: 258880 Ft, ebből egyéni adomány 60000 Ft, persely 80100 Ft, farsangi bál tombola bevétele 50000 Ft.

Gyógyszertámogatásra 76305 forintot, rászoruló gyermekek nyári táboroztatására 54000 forintot fordítottunk.

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye gyógyszer-támogatási akciójában 4 fő kapott lehetőséget arra, hogy havi 5000 forint támogatásban részesüljön.

Sajnos a Magyar Élelmiszer Banktól ebben az évben még nem érkezett élelmiszer. A Szent Lázár Lovagrendtől nagy mennyiségű ruhaneműt kaptunk, melyet Stipits Árpád atya juttatott el csoportunkhoz. Ezúton is szeretnénk megköszönni ezt a nagylelkű támogatást, különösen a több gyermekes családok nevében.

„Szeretet és jótékonyság egy, mert ha jól cselekszünk, szeretettel tesszük.” (Boldog Teréz anya)

Takács E.

 

„Ha végre itt a nyár...”

Jól befűtöttek nekünk! Negyven fokig kúszott a hőmé­rő higanyszála, megérkezett a menetrendszerű kánikula. (Meglehet, mire ez a cikk megjelenik, már didergünk.)

A június 23-án megtartott plébániai zenés-verses nyárköszöntő hangulatát kicsit megirigyelvén, a karitász önkéntesei is összejöttünk egy kis baráti beszélgetésre július 3-án Takács Erzsike hűvös pincéjében. A kedvünk egyáltalán nem volt hűvös. Ehhez hozzájárult a finom borocska, pálinka, a jóízű kolbász, szalonna. (Vegetáriánusok kíméljenek!) Megpróbáltuk elfelejteni a hétköznapi gondokat, hisz napról napra szembesülünk a hozzánk forduló családok egyre nehezebb helyzetével. Sokszor csak annyit tudunk tenni, hogy meghallgatjuk őket, és megpróbálunk magunkra venni valamennyit terheikből.

Sík Sándor írja Nyári zsongás című versében:

„Lelkem, élő lant-ideg,

Most be jó neked!

Minden, minden a tied:

Földek és egek!

Zsongd az ég-föld-szív zenét,

Emberét és Istenét:

Zsongd ki mélyedet.”

Jó pihenést a nyári hónapokra!

Recska Valéria

„A naptár az év himnusza. Az ünnepeknek ritmusa dobog a rest időben”- írja Babits, Mihály. Naptárunk nagyon szép ünnepet jelzett, a Katolikus Karitász 80 éves fennállását és új­jászervezésének 20. évfordulóját.

Baráti társaságban megemlítettem, hogy karitász kiállításra készülődünk. Mit lehet kiállítani a karitászról?- kérdeztek vissza, elültetvén bennem is a kételyt: Tényleg, mit is lehet a karitászról kiállítani?

Akik április 19-én eljöttek a Keresztény Múzeumba, elámulhattak a sok-sok érdekes látnivalón. Kontsek Ildikó igazgató asszony kedves bevezető szavait Écsy Gábor atya orszá­gos karitász igazgató köszöntője követte, majd Székely János segédpüspök atya ajánlotta a kiállítást a szép számmal megjelent közönségnek. A Mi Házunk - Marista Közösségi Ház- fiataljainak tánca színesítette a megnyitót.

A laikus emberekben megfogalmazódhat a kérdés: Mit is jelent a karitász? A caritas latin szó, magyar megfelelője a szeretet. Szótári értelmezésben emberszeretetet, jóságot, kö­nyörületességet, jótékonyságot jelent. Mai értelmezése több irányú. Jelenti Isten szeretetét, amely kiárad ránk, s amelynek erejével szerethetjük embertársainkat. Értjük alatta a keresz­tények irgalmas szeretetét a szegények és rászorulók iránt, és a Katolikus Egyház szervezett jótékonyságát, és az ennek szolgálatába állított szervezeteket.

Környezetünkben szerencsére sok helyen és jól működő karitász csoportok vannak. Bajót, Sárisáp, Tokod, Szomor, Leányfalu, Gyermely, Nyergesújfalu, Pilismarót, Lábatlan, Tar­dos, Annavölgy, Süttő, Esztergom - belvárosi, szentgyörgymezői és a Szent Anna Plébánia mind azt bizonyítja, hogy nagyon nagy szükség van erre a szolgálatra. „ A tevékeny szeretethez szervezettség, szakértelem kell. A szeretet józan cselekedete. Megtenni azt, amit meg kell tenni, nem félni senkitől és semmitől. A szeretetnek nincsenek korlátai. A Katolikus Karitász feladata a nyomor, a szükség enyhítése. Mi itt mindannyian erre a cselekvő szeretetre vagyunk meghívva”- mondta Spányi Antal püspök úr.

Sokat tanulhatunk a szolgáló szeretet hőseitől: Árpád-házi Szent Erzsébettől, Assisi Szent Ferenctől, Batthyányi-Stratt­mann Lászlótól, Salkaházi Sárától, Kalkuttai Teréz anyától.

Frank Miklós, az újjászervezett Magyar Karitász első igazgatója megfogalmazta a segítés tízparancsolatát, amelyből az első így hangzik: Igazán segíteni csak szeretetből, szeretettel lehet. A karitász valamennyi tevékenységét felsorolni lehetetlen, így a teljesség igénye nélkül a legfontosabbak: családsegítés, szociális tanácsadás, kórházi és otthoni betegápolás, nyaraltatás, börtönmisszió, segélycsomagok, katasztrófák (árvíz, vihar, stb.) idején segédkezés. Megdöbbentő volt a kiállításon a vörösiszap-katasztrófa megjelenítése.

Megtisztelő volt, hogy ezt a kiállítást az ország legsokoldalúbb művészeti gyűjteményének helyt adó Keresztény Múzeumban rendezték meg. Ez is bizonyítja, hogy a múzeum él, és élteti a hiteleset keresőket.

Puszta Sándor gondolatával fejezem be:

„Az alázat vizében kimostam lelkem kendőjét,

és most hófehér. Már nem emelem büszkén a

Fejemet. Tudom, más többet ér.

Tieid voltak az utak, amiket léptem,

s legmesszebb veled járva értem.

Tied volt, mit mondtam a szók. Amit

kaptam értük, tied volt a bók.

Oly jó észrevétlen maradni. Magamat

kifosztva csak egyre adni.

Lelkem kendőjét Uram elédbe

kibontom, s belehímzem, hogy megismerd

Alázatom a monogramomon.”

                                                        Boldog születésnapot, Katolikus Karitász!

Recska Valéria

„Nyitva áll az ajtó, a tüzelő fénye

Oly hívogatóan süt ki a sövényre” - írja Arany János Családi kör című versében.

A szegénygondozó nővéreknél is nyitva az ajtó, mindig nagy szeretettel fogadják a vendégeket. Februárban baráti be­szélgetésre vártak bennünket, nem csak nyitott ajtóval, de friss süteménnyel is. Jó alkalom adódott arra, hogy megosszuk egy­mással közös gondjainkat. Sok a rászoruló, nehéz helyzetben lévő család. Feszty Masa - Jókai Mór unokája- írta: „Inkább adunk száz olyannak, aki nem szorul rá, mint hogy egy is ki­maradjon, aki valóban rászorul.” Ez munkánk szépsége és ne­hézsége is egyben.

Márciusban lelkigyakorlaton voltunk a nővéreknél. Először Pio atya keresztútját jártuk végig, majd László atya az új evangelizációról tartott értékes tájékoztatót. 2012 októberétől kezdődően hirdette meg a pápa a II. Vatikáni Zsinat 50. év­fordulója alkalmából a Hit évét, ami 2013 novemberéig tart. Szükség van a megújhodásra, mert morális válság felé rohan a világ. „Erkölcs és etika nélkül nem lehet élni”- írja Mécs László. Sajnos a technikai civilizációt nem követte a szív civi­lizációja. Mit kell tennünk? Először magunkat kell újra evan­gelizálni. Teréz anya írja: „Fölfedeztem minden baj gyökerét, minden siránkozásunk okát: hiányzik az imádság. Társadal­munk megújulásának az imádságból kell kiindulnia.” László atya is ezt tanácsolja: imádkozzunk, mert akkor Istennel be­szélgetünk. Szeressünk imádkozni saját szavainkkal. Vegyünk részt aktívan a közösség életében, végezzük munkánkat tisztes­ségesen, valljuk meg hitünket.

A lelkigyakorlat végén megnéztünk egy filmet, Találkozás volt a címe. Ebben Jézus négy lelket ment meg, de a sátánnak is sikerült győzedelmeskednie egy ember felett. Nemcsak a film címe volt Találkozás, mi is szeretnénk a nővérekkel és az atyával is találkozni. Köszönjük előadását, a nővéreknek a kedves fogadtatást.

László atya is Teréz anyát idézte: „Az öröm a szeretet hálója, amellyel lelkeket foghatok.” Azt kívánjuk, hogy minél több lélek kerüljön a hálóba!

Recska Valéria

Nagyböjti gyűjtés 

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia felhívására tartós élelmiszergyűjtés volt templomunkban 2012. március 11-18-ig. A Mindszenty József Katolikus Általános Iskola külön is gyűjtött.

Az adakozás eredménye: 130 kg liszt, 66 kg cukor, 59 kg rizs, 51 kg tészta, 27 l olaj, 22 kg konzerv, 4,5 kg lencse, 6 kg sárgaborsó, bab, 1,5 kg zsír, margarin, 6 kg só, 7 l tej, 4 kg burgonya, alma, hagyma, kb. 15 kg lekvár. Kisebb mennyiségben: kakaó, kávé, babapiskóta, puding, levespor, sütőpor, fűszerek, tea, keksz, csoki és 16 000 forint pénzadomány érkezett.

Az összegyűlt élelmiszert a plébániánk területén élő 54 családnak (151 fő) osztottuk ki.

Minden rászoruló nevében köszönjük az adományokat!

„Bizony mondom nektek, amit a legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.” /Mt.25,40/

Takács Erzsébet

„A ’Mi Házunk’ munkáját a többet és jobbat akarás jellemzi. Együtt dolgozva a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek és a rászoruló családok érdekében, rádöbbentünk arra, hogy a családok és gyerekek minket is formálnak. Igénylik segítségünket, szeretetünket, tudásunkat. Így válunk teljesebb emberré: segítők, családok, neveltek. A szó igazi és emberi ér­telmében.

Segítség nélkül a kezüket megfogó szakemberek erre valóban képtelenek lennének. Ezt a szép és felemelő feladatot vállalták a marista szerzetes testvérek saját rendházukban. Megértéssel, szeretettel, hittel - a teljes személyiség fejlesztésének igényével - foglalkoznak valamennyi gyermekkel.

Kívánjuk, hogy az elért szép eredmények kísérjék tovább a ház „felnőtté válását”. A gyermekek szemének mosolygós csillogása adjon hitet és erőt a növekedéshez.

Takács Erzsébet karitász vezető”

A Szent Anna Plébánia Karitász Csoportjának 2011. évi beszámolója

Feladataink elvégzésében aktívan tízen vettek részt, ez a létszám az év végén egy fővel csökkent. Munkánkat rendszeresen segítik külsős önkéntesek, ezek között fiatalok is vannak.

Fogadóóránk szünet nélkül működik, minden kedden 8-10 óra között. Ekkor a megjelentek száma 10 fölött van.

Egyre több felnőtt-, és gyermekruhát tudunk adni a rászorulóknak. Munkatársaink válogatják és ennek osztásban is részt vesznek.

Az előző évben is folytatódott a Magyar Élelmiszerbank adományának szétosztása: három alkalommal 160-170-en kaptak száraz élelmiszert.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia felhívására húsvét előtt templomunkban is volt élelmiszergyűjtés. Ezen adományokat a plébániánk területén élő rászorulókhoz juttattuk el. Ezen felül még ötven darab húsvéti csomagot készítettünk.

Nagy szeretettel segítik munkánkat a ferences szegénygondozó nővérek. Március 29-én egész napos lelkigyakorlatot szerveztek csoportunk részére.

Ismét részt vettünk a plébánia farsangi báljának szervezésében: tombolatárgyakat gyűjtöttünk, csomagoltunk. A 33.100 Ft bevételt elsősorban gyógyszertámogatásra költöttük.

A Teleházban kéthetente folytatódtak Székely János püspök atya bibliaórái, melyek minden alkalommal a karitá­szosok készítette sütemények elfogyasztásával és kötetlen beszélgetésekkel fejeződtek be. A cigány családokkal nyári összejövetelünket aug. 18-án tartottuk a Mindszenty iskola udvarán. A résztvevők száma 120-130 volt. Őszi első találkozásunk - nov. 17. - is szentmisével kezdődött, amelyet János atya és László atya celebráltak. A Teleházban a karitász önkéntesei a hét három napján segítenek az uzsonnakészítésben.

Dec. 17-én a Teleház, a CSÁO és a Via Bona Otthonból érkező gyermekekkel és felnőttekkel a Keresztény Múzeumban a gyűjtemény karácsonyi kincseit néztük meg.

A Teleház dec. 22-én tartotta karácsonyi ünnepét, melyre meghívást kapott csoportunk minden tagja.

November 19-én ismét szép ünnep volt templomunkban: Szent Erzsébetre emlékeztünk. A szentmise végén a plébános atya által megáldott 150 darab kenyeret osztottuk szét.

Dr. Farkas Elek főorvos úr meghívására a kórház Hospice Ápolási Osztályán december 12-én ádventi műsort szerveztünk.

Karácsony előtt a rászorulóknak élelmiszer csomagot adtunk. A Via Bona lakóinak is eljuttatunk 50 db-ot, kis édességgel és gyümölccsel. A Családok Átmeneti Otthonába is vittünk gyümölcsöt és édességet.

Sorstárs - Önsegítő Csoportunk hétfőnként 17.30 - 19 óra között tartja összejövetelét.

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye gyógyszer támogatási akciójában plébániánkon 2011-ben is 4 fő kapott lehetőséget arra, hogy havi 5.000 Ft-os támogatásban részesüljön.

 

2011. évi bevételünk: 525.530,- Ft volt (2010-es áthozat: 56.995,- Ft, persely: 159.975,- Ft, farsangi bál: 33.100,- Ft, egyéni adományok: 275.500,- Ft).

Kiadásunk: 423.678,- Ft (gyógyszertámogatás: 188.305,- Ft, élelmiszer:91.689,- Ft, cigánypasztoráció: 28.420,- Ft, tábo­rozás, iskolai kirándulás: 40.210,- Ft, egyéb: 75.054,- Ft).

A szorosan vett karitász munkán kívül plébániánk életébe is aktívan bekapcsolódunk. Munkánkról a havonta megjelenő Élő Sziget újságban rendszeresen beszámolunk.

„Ne fáradjatok bele tenni a jót, mert ha kitartunk, annak idején aratni is fogunk” Gal 6,9

Takács Erzsébet karitász vezető

„Istenem,

Adj lelki békét annak elfogadására,

amin változtatni nem tudok,

Bátorságot, hogy változtassak, amin tudok,

És bölcsességet, hogy felismerjem a különbséget.”

Így imádkoznak a gyógyulni vágyó alkoholisták, és mivel közös a céljuk, az érdekük, így a hozzátartozóik is ekként fohászkodnak.

  A Sorstárs-Önsegítő Csoport alkoholbetegek hozzátartozói számára karitászunk keretében 2010 januárja óta működik.

Célkitűzése, hogy segítse azon családtagokat, barátokat, akik az alkoholbeteg  környezetében egyre feszültebben élik meg mindennapjaikat. Segíteni szeretnénk önmagunk és az egész család helyzetén, mivel felismertük, hogy az alkoholizmus olyan betegség, amely az egész család életére, kiváltképpen a gyerekekére, akár több generáción át is kihat. Általában az italozó, már a gyerekkorából hozott  minták hatására és/vagy a lelki sebek gyógyítására,  feledésére kezd el italozni. Családja meg nem értésével találkozva, folytatja. Aztán mintegy körforgásszerű,  ciklikusan  visszatérő lehúzó erő hatására   lassan kialakul az egész család életét feldúló függőség: az alkoholista az italtól függ, a családtagok pedig az alkoholistától. A körforgásból van kiút, de csak akkor, ha ezt meg tudjuk szakítani. Ezt a  folyamatot legeredményesebben az alkoholista házastársának, vagy egyidőben több családtagnak az  elhatározása és tettrekészsége indíthatja el. Ez sok, a témáról szóló ismeret megszerzésével, önismerettel, a sorstársakkal való beszélgetéssel és rengeteg kitartással jár. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kitartás nem ritkán sikerrel  végződik.

Ezt láthatta az is, aki dec. 17-én és szilveszter napján ellátogatott a Katolikus Alkoholistamentő Szolgálat Bp. Kórház u. 37. sz. alatti központjába. Hazánk minden tájáról, sőt ma már a Kárpát-medence több országából is családjukkal együtt eljöttek az évek, ill. már évtizedek óta gyógyult alkoholisták, hogy együtt ünnepeljék gyógyulásuk évfordulóját. Többen közülük részt vesznek Leányfalun tartott lelkigyakorlatokon is.

Az esztergomi csoportba szintén érkeznek távolabbi helységekből is olyan hozzátartozók, akik már megtapasztalták a közösség gyógyító és megerősítő hatását: pl. a férj és apa hosszú italos évek után egy katarzishoz eljutva elhatározza, hogy elmegy egy több hónapos személyiségfejlesztő kurzusra, ahonnan szinte kicserélve tér vissza, hogy megkezdje józansága sok kalanddal teli napjait. Ez a családnak is nagy kihívás. Mindenkinek fel kell készülni,  hogy segítsék  a kezdeti lépéseket próbálgató gyógyultat. Nem könnyű ez az út, de megéri!

A Hozzátartozói Sorstárs Csoport a Szent Anna Karitász helyiségében, a Mindszenty iskola bejárata mellet tartja összejöveteleit hétfőnként 17,30 - 19 óra között.

Szeretettel várunk minden érdeklődőt, és gyógyulni vágyót, akit  zavar valamely italozó családtagjának viselkedése.

 Egy csoporttag 

„December - legyen boldog minden ember.” Gyurkovics Tibor kívánta ezt hónapokról szóló versében.

December az ünnepre való készülődés jegyében telt.

- 22-én a Teleház tartotta karácsonyi összejövetelét, ahol gyerekek és felnőttek együtt szerepeltek. Pau testvér megcsillogtatta színészi képességeit is. Utána apró ajándékokkal köszönte meg a karitásznak, hogy segítenek az uzsonnakészítésben.

- 24-én a Családok Átmeneti Otthonában volt ünnepség, ahol immár hagyományosan Székely János püspök atya is jelen van. Együtt imádkoznak és énekelnek az atyával az otthon lakói.

- Domján Editnek, a tragikus sorsú színésznőnek van egy gyönyörű dala, a Köszönet mindenért. 27-én, a karácsonyi ünnepek után és az új év előtt László atya mondott köszönetet a plébánia közösségeinek. A régi idők focija című filmben Minarik Ede, akit Garas Dezső alakított parádésan (ő sincs már az élők sorában) mondja: „Kell egy csapat”. A Ripacsok című filmben szintén ő mondja: „Egyedül nem megy”. László atya beszédében szintén azt emelte ki, hogy egyedül nem tudná végezni ezt a sokféle, szép munkát. Köszönetet mondott a képviselő-testületnek, a karitásznak, az énekkaroknak - akik a miséket teszik ünnepélyesebbé -, a ministránsoknak- akik mellette szolgálnak-, a takarítóknak - akik tisztává varázsolják a templomot, a volt és jelenlegi kántornak, a sekrestyéseknek, a nyugdíjas közösségnek. Nyitrai Lászlónak és Erdős Péternek is megköszönte a sok-sok munkát.

Az est végén pedig mindenkit megajándékozott egy csodás szentképpel. Elbúcsúztattuk 2011-et és készülünk az új évre.

„Harangoznak! Újév! Bízunk benned új év.

  Hozz az embereknek boldogságot, békét!” Donászy Magdával együtt ezt kívánjuk minden hívő és nem hívő embertársunknak.

Recska Valéria

A jó embernek nehéz élni, és könnyű meghalni

A nagyszalontai temetőben Arany János a lányának, Juliannának a sírkövére vésette a következő feliratot:

Midőn a roncsolt anyagon
Diadalmas lelked megállt;
S megnézve bátran a halált,
Hittel, reménnyel gazdagon
Indult nem földi útakon,
Egy volt közös, szent vigaszunk
A LÉLEK ÉL: találkozunk!

Ezt a közös, szent vigaszt igyekezett nyújtani László atya, aki immár harmadik alkalommal tartott szentmisét a gyászolóknak, az idén január 13-án - az előző évben elhunytakért. (Az ötlet karitász csoportunké volt, hisz ők nap mint nap találkoznak a testi-lelki szükséget elszenvedő testvéreinkkel. Erre a szentmisére levélben hívtuk a gyászolókat, szép számmal el is jöttek.  Szerk.)

A hozzátartozók, a szeretett, tisztelt személyek elvesztését nagyon nehéz feldolgozni az ittmaradottaknak. Az embernek a gyász fájdalma természetes, megsiratja, elgyászolja az elveszített személyt, de nem felejti. Nem hal meg az, akire emlékeznek – mondogatjuk gyakran.

Amíg szólt a lélekharang, László atya felolvasta annak az 56 embernek a nevét, akiket 2011-ben temettünk el. Megindító volt látni a gyászolók arcát, ahogy sorban hangzottak el a nevek, szem nem maradt szárazon.

Még a leghosszabb útnak is van vége, tartja a magyar közmondás.

„Ha a halál borzasztó, akkor ennek az oka nem a halálban, hanem bennünk rejlik. Minél jobb az ember, annál kevésbé fél a haláltól. Az emberek szeretetből élnek: önmaguk szeretete a halál kezdete, Isten és az emberek iránt való szeretet az élet kezdete.” Fogadjuk meg Tolsztoj szavait, és lépjünk túl önmagunk szeretetén!

A sziú indiánok így imádkoznak a Nagy Szellemhez:

„Tégy készségessé arra, hogy tiszta kézzel és nyílt pillantással léphessek eléd, hogy lelkem, ha életem elveszti a színét, mint a lemenő nap, szégyenkezés nélkül járulhasson eléd!”

Szeretnénk megköszönni László atyának, hogy segíti a földi elmúlást elfogadtatni velünk, túlélőkkel, és ezen szentmisében hangsúlyozottan az odaátra, az örök életre irányítja a figyelmünket! Petőfi ezt így foglalta össze:

Az élet rövid béke s hosszú harc,

És a halál rövid harc s hosszú béke.

Recska Valéria

„Cigánynak néztek? Rájuk hagytam.

Kunnak? spanyolnak, kistatárnak?

Metszett szemmel csak mosolyogtam,

röpdösött bennem egy madárhad.”       Csoóri Sándor

Csalog Zsolt írja egyik novellájában: Cigányon nem fog az átok.

Ne is fogjon azokon a cigányokon, akik eljöttek novem­ber 17-én a Szent Anna Plébánia és a Kájoni János Cigánypasztorációs Csoport szervezésében megrendezett cigánypasztorációs szentmisére, és az azt követő kellemes vacsorára.

A szentmisét Székely János püspök, a Kájoni Csoport alapítója és Pokriva László plébános atya celebrálta. János atya vendéget is hívott: az egyik fiatal jogot tanul Pécsett, a másik Kárpátaljáról való, papnak készül. Lehet az ő példájukat követni! A szertartáson cigányul is elhangzottak énekek.

Kérjük János atyát, továbbra is folytassa ezt a missziós munkát, hogy egyre több cigány testvérünk éljen hitéletet, és megvalósuljon ez a csodálatos könyörgésük:

„Isten, könyörülj meg nékünk,

Ne szenvedjen tovább népünk.

Megáldottál, megváltottál,

Országodba befogadtál.”

Köszönet illeti Ónodi Sándort, aki nagy-nagy szervező­munkát végzett, hogy ez a szép nap megvalósuljon.

*

„November áll itt a ködben, csizmájában

toporog

néhány napig felhőt szitál

aztán ő is menni fog.

Elviszi az őszt magával,

a nyomában jön a tél

meleg helyre vackolódik

helyet keres, aki él.”              K. László Szilvia

November hónap jeles napja 19-én Erzsébet. Az Egyház ekkor ünnepli a karitászt. Az idén kettős az ünnep: 80 éve szü­letett meg hazánkban a karitász mozgalom és 20 éve indult újra a katolikus karitász.

A magyar Katolikus Püspöki Konferencia Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepén körlevelet adott ki, amit a misén László atya fölolvasott. Az ünnepi hangulatot még szebbé tette a gyönyörűen éneklő Corde Voto Kamarakórus. Hetényi Bálintné két csodálatos verset hozott: Kalkuttai Teréz anya és Szent Rita gondolatait tolmácsolta a tőle megszokott igényességgel.

„Áhítottam, hogy szeretni tudjak, és kaptam az Úrtól bajba jutott embereket, akiken segíthetek”- karitászunknak is ez lehet a mottója. Igyekszünk segíteni a rászorulókon.

A szentmise végén kiosztottuk az Erzsébet kenyeret, amit az atya megáldott.

*

„Itt van a szép, víg karácsony

Élünk dión, friss kalácson:

mennyi finom csemege

Kicsi szíved remeg-e?”         Dsida Jenő

Sok kicsi és nagyobb gyerek szíve remegett meg decem­ber 10-én, szombaton a Keresztény Múzeumban, ahová Kontsek Ildikó igazgató asszony várta őket és kísérőiket, hogy a csodálatos képek előtt elmélkedjünk egy kicsit karácsony ünnepéről.

Az érdeklődők a Családok Átmeneti Otthonából, a Teleházból, illetve a VIA BONA Otthonból jöttek.

Elsőnek Szent Miklós püspököt ábrázoló kép előtt emlékeztünk meg a gyerekek „kedvenc” püspökéről.

A csodálatos Mária-oltárnál Jézus születésének történetét beszéltük meg. A lelkes csapat nagyon tájékozott volt!

Salzburgi festő Királyok imádása című képe előtt derült csak ki, hogy ők már a XXI. század gyerekei: tömjén és mirha helyett autót vittek volna ajándékba a Kisjézusnak.

 

Köszönjük az igazgató asszonynak, aki szabad idejét föláldozva, megmutatta nekünk a gyűjtemény „karácsonyi kincseit”. Már hagyomány, hogy karácsonykor és húsvétkor a múzeum festményei is segítenek elmélyülni az ünneplésben. Mindazoknak, akik itt voltunk, biztosan a szentestén is eszünkbe jut majd az itt kapott élmény, és az igazgató asszony kedves szavai, hogy ne felejtsük el az itt látottakat. Hogy ez így lesz, bizonyítja az ajándékba kapott képeslap is, amire az egyik kisfiú megjegyezte: „Ezt én anyukámnak adom, és a fa alá fogjuk tenni.”

*

„Senki sem haszontalan ebben a világban, aki könnyít mások terhein”- írja Charles Dickens.

Mások terhein igyekeznek minden erejükkel könnyíteni a kórház Hospice Ápolási Osztályán. Ezt tapasztaltuk meg, amikor Dr. Farkas Elek főorvos úr és lelkes csapata meghívására, karitász csoportunk szervezésében ellátogattunk hozzájuk december 12-én. Ádventi műsorral igyekeztünk szebbé tenni a betegek mindennapjait.

Gyurácz Németh László csodálatos hangján megszólaló énekek, Gyurics Kálmán által szavalt versek segítették az elmélyülést. Juhász Gyula felejthetetlen sorait Hetényi Bálintné tolmácsolta:

„... Bizalmas szívvel járom a világot, s amit az

élet vágott

Behegesztem a sebet szívemben

És hiszek újra égi szeretetben

ilyenkor decemberben.

Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen,

S ne csak így decemberben.”

László atya karácsonyi üzenetét négy dologban foglalta össze: várakozás, imádság, öröm, bűnbocsánat.

Garai Gábortól olvastam valahol: „Én a hétköznapi kis csodákban hiszek”.  Nekem a következő hétköznapi kis csoda jelentette ezen a napon karácsony üzenetét: A nővérke tolókocsin kitolt egy beteget, s míg László atya az ünnepről beszélt, a beteg megfogta a nővér kezét és megcsókolta. Ennél szebbet nem üzenhetett volna karácsony!

Kívánunk a kórház, az osztály minden dolgozójának, betegének áldott ünnepeket!

(Az ünnepséget támogatta Bokros Istvánné és Vincze Ferenc. Köszönjük!)

Recska Valéria

Októberben váratlanul az UNIÓS Élelmiszerbank támogatásával 183 személynek 788 kg lisztet, 731 kg spagettit, és a gyerekeknek 54 csomag italport sikerült kiosztani. Köszönet érte!

Köszönetet szeretnénk mondani azoknak az embereknek, akik múltkori felhívásunkra segítettek enyhíteni a szülőknek a tanévkezdés gondjait. Kaptunk táskákat, sok-sok gyerek-ruhaneműt. Egyik középiskola diákjai füzetcsomagjukat ajánlották fel, kb. 70 darabot, amit a Teleháznak továbbítottunk.

·         Az Uniós Élelmiszerbank segítségével újra tudtunk osztani konzervet, levesport a családoknak.

„Adja meg az Isten

Mit adni nem szokott,

Száz bús vasárnap helyett

Sok víg hétköznapot.”       (Ady Endre)

Biztosan Ady Endrével értett egyet karitászvezetőnk, Takács Erzsike is, aki augusztus 23-án „víg hétköznapi” nyár­búcsúztatóra hívott bennünket. A sok lelki terhet ránk rakó munka után jól esett a finom gulyásleves, a hűtött itóka. A rekkenő hőségben legszívesebben a pince hűvösében töltöttük volna az időt!

Jó volt egymással egy kicsit beszélgetni. Mi is érezzük, hogy ezekre a beszélgetésekre nagy szükségünk van! Szókra­tész szerint az el nem mondott élet nem élet.

László atya is velünk „hűsölt” egy ideig, de őt elszólította a kötelesség. Megköszönte a karitasz eddigi munkáját, mi pedig megígértük, hogy legjobb tudásunk szerint folytatjuk, természetesen csak akkor, ha vezetőnk jövőre is hűs pincelá­togatással motivál bennünket.

 Recska Valéria

·           Első alkalommal 2010. októberében szerveztünk nehéz sorsú családoknak, cigány családoknak Katolikus Családi Napot, Székely János püspök atya vezetésével. Ezt követte 2 hetente a Teleházban (Töltés u.) zenés biblia-magyarázat.

Az idei nyári összejövetelünket augusztus 18-án tartottuk a Mindszenthy iskola udvarában. Vacsorára Ónodi Sándor üstben főzte a pörköltet, a süteményeket a Családok Átmeneti Otthonának lakói és a karitász csoportunk tagjai készítették. Ezen a jó hangulatú találkozón a vendégekkel együtt 120-130-an voltunk. 

Takács Erzsébet

„Tedd le, ami könnyű, vedd fel, ami nehéz”- mondja az Írás. Karitászunk sok nehézséggel találkozik nap mint nap.

A nyár szünet nélkül, és eseménydúsan telik. Átköltöztünk egy nagyobb helyiségbe, ide a szomszédba, ahol a kapott ruhaneműket nyitott szekrényekben, áttekinthetőbben tudjuk tárolni. Minden kedden az ügyeleti idő alatt 8-10 ember keres fel minket.

Az Uniós Élelmiszerbank az idén már másodszor segített a családokon: 167 főnek tudtunk élelmiszert (makarónit, lisztet, kekszet) adni. Köszönet érte. Köszönet a Belvárosi Plébániának is, ők koordinálják ezeket az adományokat.

Közeledik az iskola. A tanévkezdés nagy anyagi megterhelést ró a szülőkre, ami a hozzánk fordulókra fokozottan érvényes. Istenhez a legegyenesebb út az embertestvéreken át vezet - írja Chiara Lubich. Kérjük, aki tud, segítse enyhíteni embertestvérei gondjait!     Recska Valéria

„Pünkösd napjának nincs estéje:

Mert napja, a szeretet, nem ismer alkonyt.”

Hogyan kapcsolódik össze pünkösd, születésnap és a bibliaóra?

Akik június 7-én részt vettek a nyári szünet előtti utolsó bibliaórán a Teleházban, megtapasztalhatták.

Ez a nap egyben János atya születésnapja is. A szülők és a gyerekek nagy izgalommal gyülekeztek. Az ifjúság verssel, tánccal készült a köszöntésre. Amikor hét órakor megérkezett az „ünnepelt” a szokott gitárjával, a gyerekek már nem bírták a várakozást, és többen bekiabálták: „Boldog születésnapot atya­püspök, János püspök!” (Hát - ennyit a meglepetésről!)

János atya boldogan fogadta a köszöntéseket, de az ő születésnapja nem hagyta eltántorítani attól, hogy az igazi ünnepről, az egyház születésnapjáról, pünkösdről beszéljen. A keresztény világ ekkor ünnepli a Szentlélek eljövetelét, és az egyház alapítását. A születésnaposoknak hosszú életet kívánunk! - János atyának, hogy tovább vezesse a jó úton ezt a kialakuló közösséget, hogy hallják meg az Isten által nekik küldött sms-eket.

Böjte Csaba atya szerint ezek nem üres sms-ek, hanem olyan üzenetek, melyeknek jelzésértékük, feladatuk van. Segítsük megtalálni azokat az értékeket, amelyeket a Jóisten, mint drága kincset elrejtett a szívükben.

Az este a karitasz ügyes kezű, sütésben is remekelő asszonyai által készített finomabbnál-finomabb sütemények és az ünnepi torta elfogyasztásával ért véget.

 Recska Valéria

 

Karitász csoportunk lelkes tagjai rendszeresen segítenek a Töltés utcában. János atya jelenléte, bibliaórái, és a mieink segítő szeretete olyan utat mutat cigány testvéreinknek, amin – talán néhányan - el is fognak indulni, és övéiket maguk fogják erre terelgetni… Szerk.

„Vannak dolgok, amikről nem lehet beszélni,

amit csak önmagával intézhet el az ember.

Meg az Úristennel. Havasi emberek tudják ezt,

s tisztelik a hallgatás törvényét.”                           (Wass Albert)

Karitász csoportunk, készülve a feltámadás ünnepére, már­cius 29-én egész napos lelkigyakorlaton vett részt, tanulva a „hallgatást”.

A nap a 7 órai misével kezdődött, amit László atya karitászunk tagjaiért ajánlott fel. A szokásos keddi ügyeletet megtartva, ahol hetente 8-10 ember keres meg ügyes-bajos dolgival, átmentünk a ferences szegénygondozó nővérekhez - a lelkigyakorlat színhelyére. Filmet néztünk védőszentünkről, Szent Erzsébetről, majd László atya beszélt a karitász munkáról az 1994-ben kiadott Zsinati könyv határozatai alapján. Pau testvér a cigánypasztorációval folytatta. Bemutatta a Mi Házunk közösségi házat, amely 1999 óta működik, és nagyon sokat tesz a cigányok felemelkedéséért.

Veronika nővérrel a szegénygondozásról beszélgettünk. A nővért hallgatva Teréz anya gondolata jutott eszembe: „Sokat beszélünk a szegényekről. De vajon eleget beszélünk-e a szegényekkel?” Még nagyon sok tennivalónk van ezen a téren. László atya is azt emelte ki beszédében, hogy az egyház szeretetközösség. Egy családhoz tartozunk, felelősségre kell nevelni a keresztény közösségeket. A jövőben is azon kell munkálkodnunk, hogy együtt dolgozzunk szeretetben, békességben.

A lelkigyakorlat a Gyurácz László vezette keresztút végigjárásával ért véget.

Juhász Gyulával együtt várhatjuk már húsvét ünnepét.

„Köszönt e vers, te váltig visszatérő

Föltámadás a földi tájakon,

Mezők smaragdja, nap tüzében égő,

Te zsendülő és zendülő pagony!

Köszönt e vers, élet, örökkön élő,

Fogadd könnyektől harmatos dalom:

Szívemnek már a gyász is röpke álom

S az élet: győzelem az elmúláson.”

Recska Valéria

2011. évi nagyböjti gyűjtés

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia idén is fel­hívással fordult a hívekhez, melyben kérte, hogy ki-ki lehe­tőségei szerint segítse tartós élelmiszer-adománnyal a rászo­rulókat, hogy - az Egyház hagyományai szerint - enyhítsünk gondjaikon. Templomunkban ez a gyűjtés március 27-től áp­rilis 3-ig tartott, melynek eredménye:

liszt: 55 kg, cukor: 31 kg, olaj: 24 liter, rizs: 36 kg, só: 3 kg, tészta: 25 kg, lencse, borsó: 4 kg, zsemlemorzsa: 2 kg, burgonya: 3 kg, konzerv: kb.23 kg.

Ezeken kívül kisebb mennyiségben bébiétel, házi lekvár, lecsó, borsó, befőtt, savanyúság, méz, édesség, ruhanemű és 24.000,- Ft pénzadomány érkezett.

Az összegyűlt élelmiszereket a plébániánk területén élők között osztjuk szét. Ezen csomagokon kívül még 50 db húsvéti csomagot is készítettünk.

„Bizony mondom nektek, amit a legkisebb testvéreim közül eggyel is tettétek, velem tettétek” (Mt 25,40).

Minden rászoruló nevében köszönjük az adományokat!

Takács Erzsébet  karitász vezető

 

Február elsején megbeszélést tartottunk a 2010-ben végzett munkáról és az idei év feladatairól.

Ezen összejövetelünkön részt vett László atya is, aki dicsérte munkánkat és a „maga módján” mondott köszönetet: méltónak tartotta eddigi tevékenységünket arra, hogy február 22-én a reggel hét órai szentmisét karitászunk tagjaiért és munkájáért ajánlja fel. Köszönet érte!

„Két dolog sohasem változik: a jó cselekedetek belső békét és boldogságot eredményeznek, míg a rossz cselekedetek szellemi zűrzavart és kétségbeesését idéznek elő.”(Buddha)

Szándékosan választottam ezt az idézetet, hogy bizonyítsam, karitász munkát végezni, igazán segíteni csak szeretetből, szeretettel lehet, ebből a szempontból mindegy, melyik Istent hisszük.

„Szeretet és jótékonyság egy, mert ha jól cselekszünk, szeretettel tesszük.” (Boldog Teréz anya)

Munkánkat szeretnénk még hatékonyabbá tenni, ezért felvettük a kapcsolatot a ferences szegénygondozó nővérekkel. Ellátogattunk házukba, ahol nagy szeretettel fogadtak. Megbeszéltük, milyen területen tudunk együttműködni. Reméljük, lesz folytatás!

Kérünk mindenkit, segítse továbbra is munkánkat, mi pedig igyekszünk segíteni a bajbajutottakon.

Recska Valéria

A Szent Anna Plébánia Karitász Csoportjának 2010. évi rövid beszámolója, melyről a plébánia képviselő-testülete részletes tájékoztatást kapott:

Összes bevétel: 573.450,- Ft., ebből egyéni adomány: 225.500,- forint. Az éves kiadásunk: 516.495,- forint. Gyógy­szertámogatásra 224.975,- élelmiszer-támogatásra 103.406,- forintot fordítottunk. Az árvízkárosultaknak 20.000,- az iszap-kárra is 20.000,- forintot küldtünk. Támogattuk a hittanosok nyári táborozását, év végi kirándulását, fizettünk ebéd hozzá­járulást 82.215,- forint összegben.

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye gyógyszertámogatási akciójában 2010. évben 4 fő kapott lehetőséget arra, hogy havi 5 ezer forint támogatásban részesüljön. 

2010-ben személyi változás nem volt csoportunkban. Ebben a szép, de nehéz munkában külső, önkéntes segítséget is kaptunk. Nagy öröm számunkra, hogy egyre több fiatal leány és fiú is szívesen segít egy-egy munkában, rájuk mindig lehet számítani.

Fogadóóránk szünet nélkül, folyamatosan működik, minden kedden de. 8 és 10 óra között. Egyre több rászoruló keres fel minket, ezek felkutatását fontos feladatunknak tekintjük.

2010. januártól újabb területen is próbálkoztunk segíteni. Egy lelkes munkatársunk „Sorstárs-önsegítő” csoportot indí­tott, alkoholisták hozzátartozói részére. Minden hétfőn találkoznak 17.30 és 18 óra között.

A Bíboros Úr látogatása csoportunk életében is változást hozott: a körülményeinkre tekintettel visszakaptuk a korábban használt helyiséget. A gyors átköltözést segítette Merész Tibor és Kósa László. Így a Szent Lázár Lovagrend jelentős mennyiségű élelmiszeradományát már nem a plébánia padlásán kellett tárolni. A templomi gyűjtésből származó kb. 3 q élelmiszert is már itt tudtuk tárolni, ill. szétosztani, a plébánia területén élő 38 család, (99 fő) között. Húsvét előtt ezen felül még 52 csomagot vittünk idős, beteg embereknek. A Remetekertvárosi Plébániától is kaptunk 1 q élelmiszert, amit húsvét után osztottunk szét.

A Magyar Élelmiszerbank Szervezetének programja keretében júniusban 80 fő, novemberben már 97 fő hátrányos helyzetű és idős ember kapott lisztet, tésztát, kekszet. Decem­berben is tudtunk osztani.

Az esztergomi szegények megsegítése érdekében a MÉB Szervezetének az élelmiszergyűjtési felhívását elfogadta csoportunk. „Hogy másoknak is legyen szép a karácsony” mottóval december 3-án és 4-én tartós élelmiszert gyűjtöttünk a TESCO Áruházban. Az összegyűlt 525 kg tartós élelmiszert, öt munkatársunk és nyolc külső önkéntes segítő gyűjtötte, szállította, csomagolta és juttatta el 96 fő részére. Erről tételes beszámolót küldtünk a megbízó szervezet felé. A Teleházban tett látogatásunk alkalmával megismerhettük sokrétű programjukat és az ott dolgozók áldozatos tevékenységét. Csoportunkból öten vállalták, hogy a tanítási időszakban, a hét 3 napján va­csorát készítenek az ott foglalkoztatott 60-80 gyermek részére.

Október 10-én Katolikus Családi Napot szerveztünk, Székely János püspök atya beszélgetett a szép számmal megjelent cigány családokkal, a CSÁO munkatársai kézműves foglalkozásokat tartottak. Ezt követően kéthetenként a Teleházban zenés bibliamagyarázatot tart a püspök atya lelkes felnőtteknek. Eközben Gyurácz Németh László  a gyermekekkel foglalkozik. Az esték a karitász munkatársainak süteményei és a helyszínen főzött tea elfogyasztásával zárulnak. A CSÁO-val továbbra is tartjuk a kapcsolatot. Ebben az évben is vittünk jelképes húsvéti és karácsonyi csomagot a „VIA-BÓNA” hajléktalan szálló 30 lakójának.

November 19-én, az esti szentmisén emlékeztünk meg Árpád-házi Szent Erzsébetről, 100 db megáldott kenyeret osztottunk ki. A karitász munkán kívül a plébánia életében is aktívan részt veszünk.

A Karitász a szeretet hálózata. Segít a családoknak, az elesetteknek, betegeknek, időseknek, szenvedélybetegeknek.

Nagyon fontos a személyes kapcsolat. Sajnos ehhez a feltételeink nem a legjobbak. Nincs egy olyan helyiség ahol négyszemközt elmondhatnák bajaikat a hozzánk fordulók. Méltóbb, jobb feltételek elérésére kell törekednünk a jövőben! Már csak azért is, mert az Európai Unió az önkéntesség évének nyilvánította a 2011-es esztendőt.

„A szeretetre - karitászra - mindig szükség lesz, még a legigazságosabb társadalomban is.” (XVI. Benedek pápa enciklikájából).

Kérjük a plébános atyát és a képviselő-testületet is, hogy a 2011-es esztendőben is segítsék munkánkat. 

  Takács Erzsébet

Ünnepi várakozás a „MI HÁZUNK”-ban

A Szent Anna Plébánia Karitász csoportjának több tagja heti beosztásban segédkezik a Töltés utca 2-ben, így nagy örömmel vettük át a meghívót a „MI HÁZUNK” gyermekeinek karácsonyi ünnepségére. Kíváncsian vártuk ezt a délutánt.

Nagy élvezettel néztük meg a vidám hangvételű, tanulsá­gos történetet a szeretetről. Rendhagyó műsor volt ez, mivel nem a gyerekek adták elő, hanem a munkatársak, akik egész évben szívvel-lélekkel teszik a dolgukat: nevelnek, sok szeretettel.

A gyerekek csoportonként ajándékot kaptak, aminek igen megörültek. Ezután a háziak megvendégelték karitász csoportunk jelen lévő tagjait. Még ajándékot is kaptunk, egy 2011-es naptárt. Minden hónap lapjára került egy-egy fénykép a gyerekek életéről, az itt folyó foglalkozásokról: kézimunkáznak, kerékpároznak, számítógépen játszanak, vagy éppen sportolnak.

Köszönjük a meghívást, jól éreztük magunkat. Örömmel tölt el bennünket, hogy mi is tudunk segíteni a „MI HÁ­ZUNK”-nak. Szöllősi Ilona

 

„Karácsony készül, emberek!

 Szépek és tiszták legyetek!

 Súroljátok föl lelketek,.

 csillogtassátok kedvetek,

 legyetek újra gyermekek,

 hogy emberek lehessetek!” (Wass Albert)

 

A Családok Átmeneti Otthonában fölsúrolt lélekkel és csillogó kedvvel várták Székely János püspök atyát. Immár hagyomány, hogy december 24-én János atya ellátogat az otthonba, hogy ajándékot, lelki békét, a Jóisten gondoskodó szeretetét vigye az ott élő családoknak. „A karácsony a gyerekek ünnepe. A keresztényeknek ezen a napon egész szeretetükkel a gyermekek felé kell fordulniuk, mivel Isten is azzal mutatta meg szeretetét, hogy saját fiát küldte el hozzánk....”- írta Philipp Potter.

Ötven erdélyi gyermek levelei a Jézuskához - Wass Albert ajánlásával - ebből idézek: „Őfelsége názáreti Jézuskához – Mennyország - Egy óhajom, hogy az én drága szüleimnek egészségét őrizd meg. Nekem pedig az érdemem szerint. Hogyha megérdemlem, akkor meg szépen kérlek, adj nekem egy bocskai ruhát, meg egy karórát. -Koós Éva I. polgári

Wass Albert írt előszót ezekhez a tüneményes levelekhez. „Így valahogy kellene írnom: Testvérem. És (valahogy) aztán megcímezni a levelet: Őfelsége a Szeretethez! Emberi Lélek. Utolsó posta. Lelkiismeret”

2011. a Család Éve. Kívánjuk az ott lakó családoknak, hogy az átmenetiből igazi otthonuk legyen!

A gyerekek kedves kis műsorral köszönték meg János atyának az ajándékokat és azt, hogy jelenlétével meghittebbé tette az ott élő emberek ünnepét.                                                    Recska Valéria

 

Örülj boldog magyar haza, hogy Krisztus téged így szeret:

Zengjen dicséret dallama,mondjál szívből éneket.

Hiszen belőled származott Erzsébet, a dicső, a szent…

 „Gaude Felix Pannonia” Himnusz

November 19-én, az esti szentmisén emlékeztünk meg Árpád-házi Szent Erzsébetről. László atya prédikációjában kiemelte, hogy Erzsébet a szeretet szolgálóleánya volt. Dr. Hetényiné által csodálatosan előadott Szeretethimnuszból kiderül, hogy mi hiányozhat a szeretet műveiből:

„A szeretet nem kérkedik, nem gőgösködik…

Mindent eltűr, mindent remél, mindent elvisel.

A szeretet soha el nem múlik.”

Belon Gellért írja: „A kö­zépkorban, amikor a társadalmi ranglétra amúgy is fölényt biztosított Szent Erzsébetnek, és ehhez hozzájárult még az adakozás fölénye is, tudott a szolgáló szeretet alázatába rejtőzni. És ebben példaképe korunknak.”

Erzsébet-napi ünnepünket Pásztóiné és Érdi Mónika hegedűvariációi és Vándzsó Zselyke csellójátéka tette még emlékezetesebbé.

László atya megáldotta a kenyereket, amit a mise végén Karitászunk tagjai osztottak szét.

 

FELHÍVÁS

Karitász csoportunk hagyományteremtő szándékkal szeretné megszervezni december 24-én a pásztorjátékok után a plébánia hittantermében az egyedülállók karácsonyát.

Az együttlétünk az ünnepről való megemlékezés, beszélgetés és szerény alkoholmentes szeretetvendégségre tagolódik. Kérjük a résztvevőket, hogy egy fő részére nagyon szerény, lehetőleg saját készítésű meglepetést hozzon egymás megajándékozásához. A részvétel egyébként ingyenes. Részvételi szándékát december 22-ig szíveskedjen jelezni (karitászos munkatársainknál), hogy felkészülhessünk.

Szeretnénk kérni a Testvéreket, hogy Urunk születésének ünnepén a szeretet parancsát próbáljuk fokozottabban megélni azáltal is, hogy jobban figyelünk rászoruló embertársainkra, rokonainkra. Akinek van tudomása a környezetében élő elmagányosodott, vagy krízisben élő(k)ről és ha megteheti, hívja meg őt az együtt-ünneplésre. Kincseket gyűjthetünk így magunknak és örömet szerezhetünk embertársainknak.

/T/

 

Csak ha az utolsó fát is kiirtottátok,

az utolsó folyót is megmérgeztétek, az utolsó

halat is kifogtátok, akkor fogjátok észrevenni,

hogy a pénzt nem lehet megenni.                   (Indián bölcsesség)

Az Otthon Segítünk Alapítvány szervezésében Karitászunk meglátogatta az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület Ökotechnikai Bemutatóházát a festői Búbánat völgyben.

Az egyesület civil szervezet, amely igen sokoldalú tevékenységet folytat környezetünk védelmében: tanácsadás, tervezés, oktatás, szemléletformálás, megújuló energiák, szigetelés, zöld könyvtár, vízvizsgálat - hogy csak a legfontosabbakat említsem.

Horváth Zoltán vezető és munkatársai fogadtak minket. Sok hasznos tanácsot kaptunk a tudatos vásárlásról, és meggyőztek minket arról is, hogy az esztergomi csapvíz jó és iható.

Gondolati térképet kaptunk arról, mit tehetünk mi, egyszerű földi halandók a globális felmelegedés ellen: Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! Kirándulj! Sétálj! Használj energiatakarékos égőket! Keresd az újrahasznosított termékeket! Ne termelj szemetet! Mentsd meg az erdőket! Gyűjts szelektíven! – csak néhányat emeltem ki a sok-sok megszívlelendő tanácsból.

Nagy bűne korunknak, hogy esztelenül pusztítja a természetet iparosítással, szemeteléssel. Emiatt lehetnek kollektív félelmeink és bűntudatunk, mert a Földanya nap mint nap vesztébe fordul. Ez ellen harcol a Környezetkultúra Egyesület a maga eszközeivel, hogy ne legyen igaza Kovács Jánosnak, aki azt írta, hogy az emberiség legmaradandóbb alkotása a szemét.

 

December 10-én a Szent Anna Plébánia Karitász csoportjának vezetője, Takács Erzsébet egy év kihagyás után újra felvette a kapcsolatot az esztergomi kórház Onkológiai Rehabilitációs Osztályával. Folytatjuk a nemes hagyományt, így advent idején. Dr. Székely János püspök atya Ünnep-várás címmel mondta el gondolatait. Saját életéből vett példái mindig elgondolkodtatóak.

Dr. Hetényi Bálintné előadásában élvezhettük Juhász Gyula Karácsony és Babits Mihály Eucharisztia című versét.

Gyurácz Német László csodálatosan énekelt zsoltárt és Vándzsó Zselyke csembalójátéka tette még meghittebbé ezt az összejövetelt.

Jó karácsonykor együtt lenni, hallgatni a Csendes éjt és a Mennyből az angyalt. Ilyenkor gondoljunk a betegekre és az Onkológiai osztály orvosaira, nővéreire, akik erőn felül küzdenek azért, hogy megkönnyítsék az emberek szenvedéseit.

Nekünk üzennek karácsony ünnepére a Baltimore-i St. Paul templomban 1692-ben falba vésett sorok: „...és akár belátod azt, vagy ellenzed, a Világegyetem kétségtelenül minden határon túlterjed. Ezért légy jó viszonyban az Istennel, akárkinek is hiszed őt. Bármi legyen dolgod és célod ebben a zajos, rendezetlen világban, békében élj a lelkeddel.” Ezt kívánjuk minden hívő és leendő hívő embernek karácsonyra.

Egyúttal szeretnénk köszönetet mondani Vincze Ferencnek, a Spori Print Kft. vezetőjének, aki rendezvényeinket támogatja, valamint Kerekes Sándor erdészeti vállalkozónak, aki ilyentájt fenyőfát ajándékoz az Onkológiai osztálynak.

 

Köszönet illeti Takács Erzsébetet, Karitász csoportunk vezetőjét, aki december 3-án és 4-én segítőivel: Teknős Tibor­néval, Szupik Ferencnével, Kontsek Ildikóval, Hidas Miklóssal gyűjtést rendeztek a Tescoban, időt, fáradságot, energiát nem kímélve. Az összegyűlt nagyon sok élelmiszerrel még gazdagabbá tudjuk tenni sok ember karácsonyát. Az adományozok jóságát a jó Isten reméljük sokszorosan visszafizeti.

Recska Valéria

 

Advent van. A várakozás, az ünneprekészülés ideje. A fizikai előkészületek mellett érdemes a lelkieket előtérbe helyezni. Ezer lehetőség adódik arra, hogy kicsit jobb emberek legyünk, másokra is fokozottan odafigyeljünk. Ennek egyik szép példáját mutatta meg mindnyájunknak egyházközségünk Karitász csoportja az egyik hétvégén. A Tesco négy bejárati kiskapujánál szórólapokat osztogatva, adakozásra hívtak minket, vásárlókat. A város szegényeinek gyűjtöttek kedvesen, mosolyogva, nem tolakodva.

Úgy gondolom sok ember örömmel vette ezt a lehetőséget, hiszen valljuk be, megéltük már azt is, hogy szívesen adnánk egy általunk ismert, nálunk is szegényebb embernek, családnak, de nem is vagyunk mindig elég bátrak hozzá. Nem sértjük-e meg, nem bántjuk-e meg? Hogyan is csináljam? Most meg itt volt a jó alkalom.

Nem tudom, mennyire volt sikeres ez az akció, arról majd beszámolnak a következő számban. De abban biztos vagyok, hogy ez az adomány jó helyre kerül, örömet hoz sok rászoruló testvérünknek - az adakozók lelkét meg jó érzés töltheti meg.

Köszönet mindazoknak, akik nemcsak a gyűjtést, hanem annak további elosztását és kiszállítását is végezték.

Külön megható volt, ahogy a Karitász vezetőjének nyolc év körüli kis unokája csillogó szemmel és csilingelő hangon invitálta jócselekedetre a felnőtteket.

NY. M.

2010. november:

„Ki másokon segít, azt az Isten nem hagyja el…”

(Wass Albert)

November 9-én a karitász irodában 97 hátrányos helyzetű és idős ember kapott élelmiszer csomagot (lisztet, tésztát, kekszet) a Magyar Élelmiszerbank és a Belvárosi Plébánia szervezésében. A segítség az Európai Unió élelmiszersegély program keretében érkezett. Az osztásban karitászunk munka­társai segítettek.

Köszönjük az adományokat a rászorulók nevében, reméljük, sikerült egy kicsit enyhíteni gondjaikon!

Recska Valéria

Kedves Testvéreink az Úrban!

A tél közeledtével ismét szeretnénk felhívni figyelmeteket rászoruló, szükséget szenvedő embertársainkra. Kísérjük figyelemmel a legnehezebb helyzetben élőket, akik esetleg a rokonságunkban vagy szomszédságunkban élnek, de szerényen takargatják nyomorúságukat. Ne várjuk meg, mikor már késő lesz. Segítsünk rajtuk tapintatosan, önérzetük megsértése nélkül, vagy hívjuk fel rájuk a segítő szervezetek figyelmét. A közelgő nagy hidegben még életeket is menthetünk egy kis odafigyeléssel! Az utcán és a templom előtt kéregetőknek pedig pénzadomány helyett inkább élelmiszert adjuk, vagy néhány jó szót. Kirekesztettségükben ugyanis lehet, hogy ez többet segít éhségük csillapításában, önbecsülésük visszaállításában, mint a pénzadomány. Próbálkozhatunk körül­ményeik és szükségleteik iránt is érdeklődni, de célszerűbb segítség számukra, ha segélyszervezetekhez irányítjuk vagy kísérjük őket pl.: Máltai Szeretetszolgálat vagy Karitász, ahol több segítséget kaphatnak. S ha mi az adományainkat a segítő szervezetekhez juttatjuk el, azok hatékonyabban tudják segíteni a szerencsétlen helyzetbe kerülteket, mert a kéregetők kezébe adott adománnyal esetenként a koldus­maffiát, vagy a kocsmárost támogatjuk a rászorulók helyett. Köszönjük a Testvérek segítését és megértését!

 

Cigánypasztoráció

Nagy örömmel számolhatunk be Székely János püspök úr kezdeményezéséről, melynek keretében városunkban is felkarolja a cigányok visszaintegrálását a katolikus egyházba. Az elmúlt hosszú időszakban alig volt kapcsolatuk a cigányoknak egyházunkkal, így nem csoda, ha sokakat közülük a kis egyházak vonzottak magukhoz közösségteremtő erejükkel.

Már az első zenés bibliamagyarázat alkalmával, a püspök úr szuggesztív egyéniségével a Teleház népes gyerek és felnőtt táborát tudta mozgósítani, aktivizálni. A felnőttek ügyesen és lelkesen válaszoltak a feltett kérdésekre, illetve hallgatták a bibliai alaptörténeteket és Boldog Ceferino életét, akit a cigá­nyok spanyol származású szentjeként tisztelnek. Az egybegyűltek lelkesen énekelték a karizmatikus énekeket a püspök úr gitárkíséretével. Eközben a gyerekek a marista testvérek vezetésével és Gyurácz Németh László gitározásával, éneklésével múlatták az időt. Az este a Karitász munkatársak süteményei és a Teleházban főzött tea elfogyasztásával zárult.

Reményeink szerint a további alkalmak során sem lankad a résztvevők lelkesedése, sőt egyre több, a város más pontján élő cigány és magyar testvérünket is a Teleházba vonz Isten igéjének és egymás jobb megismerésének örömteli jó híre. A következő alkalom november 24-én 19 óra. Szeretettel várunk minden érdeklődőt!         K-T.G.

 

„Ne hagyjátok a templomot,

A templomot s az iskolát!”      /Reményik Sándor/

Nem hagytuk! A sajtóban egyre másra jelentek meg azok a hírek, hogy a Múzeumok éjszakáját pénzhiány miatt nem tudják megrendezni. A Kerektemplom közössége bebizonyította, hogy pénz nélkül is lehet tartalmas éjszakát szervezni, ha megengedjük, hogy közeledjen hozzánk „Az, Akinek épült.” Össze­fogott fiatal és idős, hívő és nem hívő, diák és tanár, szerzetes és civil, és megszervezte a Kerektemplom Éjszakáját. Az összefogás eredményeként maradandó élménnyel távozhatott az a sok-sok ember, aki megtisztelte jelenlétével a rendezvényt.

A szellemi táplálék mellett Karitászunk gondoskodott arról, hogy a test is jól lakjon. Öröm volt látni a sok-sok gyereket, akik boldogan kóstolgatták a finom süteményeket, palacsintát. Fiataljaink nem győzték kenni a mangalica-zsíros kenyeret, aminek szintén nagy sikere volt.

„Kértem az Istent, segítsen, hogy szeressem az embereket, ahogyan Ő szeret engem. És az Isten azt mondta: no végre egy jó gondolat” (ismeretlen szerző).

A Kerektemplom éjszakája tényleg jó gondolat volt. Köszönet érte az ötletadónak (egy karitászos), az ötletet támogató Pokriva László plébános atyának és a Szent Anna Plébánia közösségének.

A Corde Voto kamarakórusnak sikerült „Szétdalolni a világ számos gonoszságát”, a Tékozló Fiúnak is megbocsátott az édesapa. Így lett „kerek” ez a nap mindnyájunk nagy-nagy örömére és épülésére.

Recska Valéria

 

A Magyar Élelmiszerbank programja keretében, júniusban ismét élelmiszercsomagokat továbbítottunk a hátrányos helyzetű családoknak. Köszönjük a szervezők és a kiosztásban segítők munkáját, közreműködésükkel segíthettünk a rászorulóknak.

Csoportunk július 13-án megbeszélést tartott. Értékeltük az első félév munkáját és áttekintettük a következő időszak  feladatait.

Az  idei új vállalásaink közül kiemelném, a Teleházban végzett munkát. Öt munkatársam felváltva, a tanítási időszakban a hét három napján, vacsorát készített az ott foglalkoztatott gyermekek részére.

Az alkoholbetegek hozzátartozói részére januárban beindított Sorstárs-Önsegítő csoport eredményesen működik hétfőnként nyári szünet nélkül.

Továbbra is szeretettel várjuk a plébániánk területén élő rászorultakat fogadóóránkon (minden kedden 8 - 10 óráig).

Takács Erzsébet

„Jótettért azt várd, hogy további jótetteket várjanak tőled.”

Osváth Ernő

     Karitászunk a remetevárosi Szentlélek plébániától nagylelkű adományt kapott, amit Székely János püspök atya hozott el kocsijával. Az adományban 20 kg rizs, tészta, 43 kg cukor, tea, kakaó, olaj, lekvár, dió, mák, befőtt volt, amiből a rászoruló családok kaptak, és támogattuk a Mi Házunk közösséget is, ahol Pau testvér segít a kiosztásban.

Köszönjük az adakozó plébánia nagylelkű segítségét a rászorulók nevében! 

     A Szent Anna Plébánia Karitász csoportja január végén egy Sorstárs-önsegítő csoportot indított alkoholbetegek hozzá­tartozói részére.(Erről akkor az Élő Szigetben is hírt adtunk.) Időközben a városban már korábban is működő anonim alkoholisták (AA) is a plébánián tartják gyűléseiket, azonos időben. Így az a kedvező helyzet állt elő, hogy távolabbi településekről is tudnak együtt jönni a családok, ki-ki a maga csoportjába.

Reményteli események is vannak már e hosszú és rögös úton. Jár közénk egy anya is a leányával, miközben a férj/apa már kezdeti sikerrel veszi az akadályokat az elvonókúrán.

Egy másik reményünk az az édesanya, aki szorongással és reménytelenséggel a szívében érkezett, és már a második-harmadik alkalom után visszanyerte lelki békéjét: beismerte a „12 lépés” módszerének első pontja alapján, hogy beteg fiát nem ő,
hanem az Úr fogja meggyógyítani. E felismerése megszabadította lelki terhétől, ami azután a fiában is elindította a gyógyulás igényét, aki azóta már az AA-ban törekszik a gyógyulásra.

Az elszántabbak így már tapasztalnak pozitív változásokat az életükben, de a többiek is szívesen jönnek az együttlét örömében részesedni és tapasztalatokat gyűjteni.

Szeretettel várunk tehát továbbra is minden sorstársunkat, akik belefáradtak a „társfüggés játszmáiba” és gyógyulni vágynak, hogy ezáltal elősegítsék, motiválják családtagjaik gyógyulását is.

Találkozóink hétfőnként vannak: Hozzátartozói csoport: 17.30-19 óráig a Karitász irodában, AA gyűlés: 18-19 óráig a plé­bánia hittantermében.

   /Önsegítő csoport tagjai/

 

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia felhívással fordult a hívekhez, melyben kérte, hogy ki-ki lehetőségei szerint segítse tartós élelmiszer-adománnyal a rászorulókat, hogy az egyház hagyományaihoz híven, segítséget lehessen nyújtani a rászorulóknak.

Templomunkban a tartós élelmiszer akció március 15-21 kö­zött tartott. A körlevél felolvasása után megindult az adakozás, melynek eredménye a következő:

Liszt: 110 kg, cukor: 114 kg, só: 5 kg, rizs: 48 kg, olaj: 30 liter, szalámi: 8 rúd (ez Párkányból érkezett), tészta: 30 kg, tej: 26 liter, kávé:10 dkg, 2 üveg lekvár, dió: 1 kg, mák: 1/2 kg, lencse: 2 kg, kakaó: 30 dkg, hagyma: 2 kg, burgonya: 2 kg, száraz bab: 1,5 kg.

Konzervek: (a számok dobozokban értendők)  hal: 20 db, darált hús: 8 db, bab: 24 db, gyümölcs 2 db, kukorica: 3 db, készétel: 5 db, májkrém: 23 db, zacskós leves 5 db, leveskocka: 2 db, tea 12 db, zsír 2 db, keksz: 12 db, kockasajt: 2 db, vaj: 60 dkg.

Ezeken kívül: bonbon, csoki, nutella, ételízesítő, sütőpor, puding, egy kávéskészlet, ruhanemű és 26.000,- Ft pénzadomány.

Az összegyűlt élelmiszereket plébániánk területén élők között osztottunk szét. Élelmiszercsomagot 38 család (99 fő) kapott.

A pénzadományból azoknak a gyerekeknek az ebédjét fogjuk kifizetni, akik kiestek a támogatásból.

Húsvét előtt az élelmiszercsomagokon felül még 52 csomagot vittünk idős, beteg embereknek.

„Bizony mondom nektek, amit a legkisebb testvéreim közül eggyel is tettétek, velem tettétek” (Mt 25,40).

Minden rászoruló nevében köszönjük az adományokat!

/Takács Erzsébet a Karitász csoport vezetője/

Őszinte nagyrabecsüléssel figyelem Karitász csoportunk mű­ködését, mennyire komolyan veszik ezt a feladatot. Időt, energi­át rászánva hathatós segítséget nyújtanak plébániánk területén élő rászoruló testvéreinknek. A bíborosi látogatás egyik hozadéka, hogy ezt a munkájukat elismerve, és látva az egyre nehezedő „munkakörülményeiket”, Süllei atya levélben kérte számukra a korábbi irodánkat a Mindszenty iskolában. Ezt megkaptuk, zárcsere (Merész Tibor) és festés (Kósa László) után már be is költözhettek. E nélkül lehetetlen lett volna ezt a sok adományt raktározni, szortírozni, elosztani…/ Szerk./

 

     - A bíborosi látogatás a Karitász csoport életében is változást hozott. Süllei atya részt vett a karitászos fogadóórán, látta munkánkat és a körülményeket, ahogyan dolgozunk (kicsike iroda, lezárt WC és padlástér, mint élelmiszer raktárak, sok rászoruló ember megjelenése). Ezen információ és a három nap beszélge­tései után – körülményeinken javítandó – levélben kérte Espasa Ramont, a Mindszenty iskola igazgatóját, hogy bocsássa csoportunk rendelkezésére a korábban is (2008-ig) használt irodát.

Éppen jókor, a püspökkari körlevél alapján érkező adományokat – reményeink szerint – már itt tudjuk gyűjteni, és innen tudjuk majd a rászorulóknak szétosztani.

Éppen jókor, mert a Szent Lázár Lovagrendtől jelentős mennyiségű élelmiszer adományt kaptunk, amit köszönettel vettünk. Sajnos, van kinek szétosztani egyházközségünk területén…

     - „Fák, csillagok, állatok és kövek, szeressétek a gyermekeimet”- írja Szabó Lőrinc.

A Teleházban szeretik őket! A szeretet önmagában is rengeteget ér, itt azonban megpróbálják jól szeretni őket. Március elsején Pau testvér meghívását elfogadva Karitász csoportunk ellátogatott a közösségi házba. Pau testvér bemutatta a házat, amely már nyolc éve működik a Töltés utcai cigánytelep mellett. Az itt dolgozó munkatársak áldozatos tevékenysége nagyban segíti a város óvodáiban, iskoláiban folyó munkát.

A Teleház programja nagyon sokrétű, részletes ismertetése meghaladná e cikk terjedelmét. Három fő része van: nevelési, szociális és szabadidős.

A nevelési programban a tanulásban segítik őket fejlesztő, fölzárkóztató foglalkozásokkal.

A szociális program fontos része a családgondozás, a családi napközi, a tisztálkodás biztosítása, a családok minden napi ügyes-bajos dolgainak segítése.

Nagy gondot fordítanak a szabadidő tartalmas eltöltésére is: kézműves foglalkozások, kulturális programok, sport, kirándulások, táboroztatás, nyári napközi szervezése színesítik a palettát.

Karitász csoportunk vállalta, hogy az uzsonna elkészítésénél és a bölcsődés kisgyerekek etetésénél nyújt segítséget.

„... legyen egyetlenegy nap ezen a földön, egyetlenegyszer legalább, amikor minden kisgyermek örvend és mosolyog, amikor minden kisgyermek elfelejti a felnőttek csúnya játékait, meg azt, hogy hideg van, s kevés a kenyér” - írta ötven erdélyi kisgyerek a Jézuskának. A Teleházban a dolgozók azon munkálkodnak, hogy ne csak egy ilyen nap legyen, hanem sok-sok.

Kívánunk mindnyájuknak jó egészséget, kitartást ehhez a nemes és szép feladathoz, amit a város szélén végeznek a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekért és családokért.

/Recska Valéria/

„Nem bírom már harcom vitézül,

Megtelek Isten-szerelemmel:

Szeret kibékülni az ember,

Mikor halni készül.”                    /Ady Endre/

2010. január 29-én a Szent Anna Plébánia hittantermében került sor arra a beszélgetésre, amely a gyászról, a gyász okozta bánatról szólt. Templomunk Corde Voto kamarakórusa és Dr. Hetényi Bálintné szavalata adta meg az alaphangot a beszélgetéshez. László atya elmondta, hogy ő hogyan talál­kozott először a halállal. Mély gondolatai mindnyájunkban segítettek felidézni, hogy mi hogyan éltük át saját életünkben szeretteink elvesztését. Polcz Alaine pszichológus – aki a gyász nagy ismerője, kutatója – Kit siratok? Mit siratok? c. kötetéből idéztük a következő gondolatokat: Nem csak elveszített, el­hunyt szeretteinket sirathatjuk igazi, valódi gyásszal, a mi­érteket ismételgetve, hanem sirathatunk egy élethelyzetet, szűkebb pátriánk igazságtalan elvesztését, négylábú kedven­ceinket, a minket elhagyó kedvest. Polcz Alaine tanácsa: Továbbélni kötelező! Ember-módra próbáljuk túlélni a túlélhetetlent!

A gyász feldolgozásához idő kell. „Aki nem hagy időt a gyászra, annak nem lesz ideje a gyógyulásra sem.” /Sir Henry Taylor/.

Popper Péter Fáj-e meghalni? című könyvében írja: „Mos­tanában divatos lett a jó halál kérdésével foglalkozni. Úgy gondolom, jó halál csak egy esetben lehetséges: jó élet után. Jó életen pedig azt értem, hogy valaki nem hagy maradékokat, súlyos elintézetlenségeket, beteljesületlen vágyakat elmúló életszakaszaiban.”

A beszélgetést szeretnénk folytatni meghívott vendégekkel, akiknek tapasztalata, hite biztosan segíteni fog abban, hogy valóban megszelídüljön a gyász okozta bánat.

József Attila, az Ady utáni költőnemzedék legnagyobb tehetsége írja:

„Az Isten itt állt a hátam mögött

s én megkerültem érte a világot.”

Remélem, tudunk segíteni abban, hogy mi ne kerüljük meg a világot azért, hogy megtaláljuk az Istent úgy, mint a költő, aki „tetten érte szívében”.

/Recska Valéria/

Mint előző számunkban beszámoltunk róla, elindítottuk a Sorstárs-önsegélyző csoportunkat alkoholisták hozzátartozói számára. Úgy tűnik, van érdeklődés, a csoport beindult, az alábbiakban közöljük felhívásukat:

Ha zavarja bármely családtagjának vagy barátjának kényszeres ivása,

VÁRJUK ÖNT

az alkoholisták hozzátartozóinak és barátainak

ökumenikus szellemű önsegítő körének foglalkozásaira

minden hétfőn 17:30-19:00 óráig

a Szent Anna Plébánia hittantermében (Rudnay tér 9.).

Itt szeretetteljes, egymást segítő, elfogadó körben

sok új, hasznos információhoz juthat.

A Szent Anna Plébánia Karitász csoportja

 

Karitász beszámoló az elmúlt évről

2009. évben volt személyi változás, de továbbra is 14 fő vállalt aktívan munkát a csoportban. A fogadóórát változatlanul ked­den 10-12 óráig tartjuk, ekkor 2-3 fő fogadja a rászorulókat. Az aktuális feladatokat, problémákat is megbeszéljük, de ezen felül közös találkozókat is tartunk. 4-5 fő rendszeresen látogatja az idős, beteg embereket. Erre a célra édességet, gyümölcsöt vásárolunk.

Március 3-án kezdődött „Segítünk együtt - Rád is várunk!” címmel az Esztergomi Otthon Segítünk Alapítvány 2 munkatársa által vezetett foglalkozás, 4 héten keresztül heti 2 alkalommal. Ez a foglalkozás segített abban, hogy szakszerűbben tegyünk jót.

A daganatos betegeket és hozzátartozóikat segítő programunk keretében ebben az évben 7 előadást szerveztünk. Nagyszombaton délután a Családok Átmeneti Otthonának néhány lakójával és vezetőjével közösen megtekintettük a Jézus szenvedéstörténetét ábrázoló táblaképeket a Keresztény Múzeumban. November 14-én 56 hátrányos helyzetű családnak és idős embereknek továbbítottuk az élelmiszercsomagokat a Magyar Élelmiszerbank programja keretében. Városunkban az osztást Lak Gábor atya szervezte meg. November 19-én ünnepi szentmisén emlékeztünk meg Szent Erzsébetről, a mise végén rövid műsorral igyekeztünk szebbé tenni ezt a napot. Plébános atya 100 db kenyeret süttetett, melyet egy szentképpel együtt adtunk át a megjelenteknek. Ádventi időszakban 24 idős, beteg testvérünket láto­gattuk meg jelképes csomaggal. Rászoruló családoknak élelmiszer csomagot adtunk és adakozásból származó étkezési utalványt továbbítottunk nekik.

Az ádventi roráté-misék utáni reggelik elkészítését csoportunk szervezte. A Családok Átmeneti Otthonának karácsonyi ünnepére csoportunk meghívást kapott. Az a 2 fő, aki elment, adakozásból származó játékokat, édességet és gyümölcsöt vitt ajándékba.

A szorosan vett karitász munkán kívül a plébánia életében is aktívan részt veszünk.

Egyéni adakozásból (2009-ben: 206.500,- forint) és az egyéb bevételekből a nehéz helyzetben lévők gyógyszerköltségeit támogattuk, és a napi gondokkal küszködő családoknak élelmiszert vásároltunk.

Köszönjük a nagylelkű adakozóknak, hogy segítettek segíteni.

„Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.”(Mt.25,40) 

/Takács Erzsébet/

 

 

„Szitoközön, ütnek-vágnak,

egy ellen jön három,

rémísztő az embersötét,

lobbants fényt, Karácsony!”   /Balogh József/

December hónap a karácsonyvárás jegyében telt a Karitász életében.

    Az ádventi rorátékat zsíros kenyeres, teázós reggelik követték, amik még emlékezetesebbé tették a korai össze­jöveteleket.

    57 családnak az Unio-s élelmiszer program keretében sikerült még tésztát és zsemlemorzsát osztani.

    17-én a kórház Onkológiai Rehabilitációs Osztályán tartottunk karácsonyi ünnepséget, ahol Dr. Hetényiné csodálatos karácsonyi versekkel, Szegő Domonkos pedig gitárjátékával emelte az ünnep fényét. Dr. Székely János püspök atya karácsony üzenetét hozta el számunkra. Saját életéből hozott példákat arra, hogy mire képes a hit, hogyan képes megváltoztatni az embereket. Az ünnepség egybeesett Dr. Dani Árpád főorvos úr búcsúztatásával, aki máshol folytatja gyógyító tevékenységét. János atya áldást kért további munkájára.

  -  A püspök atyával még egyszer találkoztunk. December 24-én meglátogatta a Családok Átmeneti Otthonát, ahol a szépen felöltözött szülők és gyermekeik rövid műsorral kedveskedtek - a lelküket is szépen felöltöztették, ami könnyeket csalt a szemünkbe. Utána az ebédlőben énekeltünk. János atya gitár­játékával minden kisgyerek szívébe belopta magát. Kedvessége, egyszerűsége, természetessége mindnyájunk előtt példamutató lehet. Nagyon örültünk, hogy velünk volt „ma itt fehérek közt egy európai”, aki mindig szakít időt arra, hogy elhozza Krisztus szeretetét, fényt gyújtson az arra rászorulók szívében.

Balogh József Fohász című verséből vett sorokkal kíván karitász csoportunk boldog új esztendőt.

Istenem, jaj szeress minket,

jobban annál, amint illet.

…

Aki jó, még higgyél annak,

Jókból talán többen vannak.

Önmagunkra rátaláljunk,

Béke-hajlék legyen nálunk.

Békítsd össze népeinket,

Jaj, Istenem, segíts minket!                                                                                        /Recska Valéria/               

 

Katitász csoportunk újabb területeken próbálkozik segíteni a rászorulókon. Ennek is a fő iránya a lelki, szellemi segítségnyújtás (anyagi lehetőségeink amúgy is szerények), de óriási lehetőséget kínál fel a nehéz élethelyzetben küszködőknek. Például azt, hogy bajaival nincs egyedül, van aki figyel rá, meghallgatja, lehetőséget kínál más hasonló helyzetben élőkkel találkozni, esetleg még tanácsot is tudnak adni…

 

„Sorstárs-önsegítő csoportot” indítunk alkoholisták hozzátartozói részére. 

Első alkalom:     2010. január 25-e, hétfő 18 óra.

Helyszín:            Szent Anna Plébánia hittanterme.

 

„Megszelídül a gyász okozta bánat” címmel  előadás és beszélgetés a gyászról. 

Szeretettel hívjuk és várjuk azokat, akik elhunyt szeretteiket gyászolják, akár nemrégiben, akár korábban érte őket a veszteség.

Időpont:                2010. január 29-e, péntek 17 óra.

Helyszín:               Szent Anna Plébánia hittanterme.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk és kérjük a kedves Testvéreket, hogy az ismeretségi körükben is segítsenek a hír terjesztésében, az érintettek megszólításában!

 

 

 

A 2008-as  indulástól  2009. decemberig (a kezdet...):

 

Karitász csoportunk újra ülést tartott, amelyen Fehérvári Lajos atya - Isten nem személyválogató - című tanulságos előadása után megbeszéltük a közeljövő feladatait. Célul tűztük ki, hogy híveink és a keresők mind szélesebb rétegei számára tudjunk csoportokat, közösségeket kialakítani, ahol rendszeresen tartalmas, érdekes előadások és foglalkozások várják az érdeklődőket. Néhány témában már folyik is a szervezés. /Élő Sziget 5./

A daganatos betegeket és hozzátartozóikat segítő programunk keretében felvettük a kapcsolatot a Vaszary Kolos Kórház Onkológiai osztályával. Dr. Dani Árpád főorvos úr örömmel fogadta kezdeményezésünket, így vele egyetértésben alakítottuk ki az elkövetkezendő hónapokra vonatkozó munkatervünket. Mindenek előtt 20 darab összecsukható széket vásároltunk a hiányosan felszerelt osztály számára. Június 18-án megtartottuk az első rendezvényt. Az érdeklődők, betegek, hozzátartozók, orvosok megtöltötték az osztály fedett teraszát. A kezelés alatt álló betegek részvételét is biztosítani tudták. Ennek fontosságát és országos viszonylatban is egyedülálló voltát a főorvos úr bevezetőjében külön kiemelte. Dr. Telekes András az Országos Onkológiai Intézet főorvosa a fájdalomcsillapításról tartott értékes és közérthető előadást. Tallós Mónika osztályos nővér az osztály tevékenységéről, a daganatos betegek rehabilitációjáról tájékoztatott. Ezúton mondunk köszönetet a körünkben megjelent dr. Vasváry Artúrné elnök asszonynak és munkatársának Strommer Szilviának, akik a Magyar Rákellenes Liga képviseletében vettek részt a programunkon. Bíztató szavaikkal, tanácsaikkal, szóróanyagok átadásával támogatták az újonnan létrejött csoportunk munkáját. Az ismert országos szervezettel a jövőben is kapcsolatban maradunk. Köszönjük a kórház dolgozóinak szervező munkáját, valamint külső támogatóink (Holop Kertészet, Keresztény Múzeum, Baranyai Péter)      /Élő Sziget 7./

 

Július 23-án csoportunk és a Vaszary Kolos Kórház Onkológiai Osztálya meghívására Cséfalvay Pál atya, a Keresztény Múzeum igazgatója Nicolas Regnier Vanitas (a mulandóság allegóriája) című képéről tartott előadást. A XVII. sz-ból származó világhírű képet Simor János hercegprímás 1878-ban vásárolta meg egy olasz gyűjteményből. A kompozíció fő alakja egy fiatal nő, aki láthatóan mellrákban szenved. Körülötte a múló időre, a halálra, az élet hiábavalóságára utaló szimbólumok sorakoznak. Erről a Keresztény Múzeum tulajdonában lévő képről készült fotót, keretbe foglalva – egy a nevét elhallgató csoporttársunk adományából - az Onkológiai Osztály kapta meg. Az Osztály hospice házi gondozásárol Cseh Gyöngyvér hospice koordinátor beszélt. Rámutatott arra, hogy az otthonápolás célja: csökkenteni a család megterhelését, támaszt nyújtani a betegeknek, a családtagoknak és megőrizni az emberi méltóságot. Mindkét előadót kb. 50 fő kisérte figyelemmel.  Előadásunkat támogatta: Mudrák Attila és a Keresztény Múzeum.

 

 

Karitász csoportunk aug. 28-i összejövetelét meglátogatta plébánosunk, Pokriva atya.  Assisi Szent Ferenc gondolatával köszöntött minket : „ Ne sokat tégy, de azt jól!”, majd Szent Erzsébet életére utalva az alázatosság és az ima fontosságát hangsúlyozta. Nagy örömmel mutatkoztunk be mi is, szóltunk terveinkről. Szeretettel várjuk máskor is az atyát, és kérjük, kövesse figyelemmel munkálkodásunkat.

A soron következő programunk 2008.szeptember 17-én Lakatos Anikó onkológiai szakápoló, az emlőműtét utáni rehabilitációról szóló előadásával kezdődött. A műtét testi és lelki következményeiről beszélt dr. Tóth Lászlóné, az Anita Hungaria Kft. szakmai üzletvezetője. Az önbizalom és életöröm visszaszerzésének útján az első fontos lépés a külső megjelenés. A rendhagyó divatbemutatóval is ezt igyekeztek elősegíteni. A gyógyászati segédeszközök bemutatását öt olyan nőtárs vállalta, akik már átélték az újrakezdés nehézségeit. Saját példájukkal igazolták, hogy a mellműtét után is lehet teljes életet élni. A bemutató meghatóan szép volt, hatása önmagáért beszélt. A programot követően megtekintettük az előadókkal a Keresztény Múzeumot.  /Élő Sziget 9./

FELHÍVÁS: Plébániánk Karitász csoportja várja azon kézimunkázni szeretők jelentkezését, akik  bekapcsolódnának a karitatív munkába, és csoportunk által összegyűjtött fonalakból otthon szívesen készítenének takarókat. Megbeszélés keddenként 10-12 óra között a Karitász irodában, ill. a 06-30-469-4836-os telefonon.   /Élő Sziget 8./

 

A Vaszary Kolos Kórház Onkológiai Rehabilitációs Osztályával október 22-én közösen szerveztünk előadást. Gáspár Györgyi és Meskó Ibolya ápolók tájékoztatást adtak hospicegondozás néhány fontos eleméről. A hospice szeretetteljes ápolást és gondozást biztosít olyan betegek számára, akiknek betegsége előrehaladott. A gondozás célja, hogy a beteg panaszmentesen éljen élete utolsó percéig - családja, barátai és gondozói szeretetével körülvéve - tiszteletben tartva a beteg vallásos meggyőződését is. Befejezésképpen elhangzott egy apácától származó vers, Az idősek himnusza: „…Boldogok, akik elnézik nekem, hogy lábam botladozik és suta./ Boldogok, akik megértik, hogy meg kell erőltetnem a fülemet, hogy meghalljak mindent, amit mondanak nekem./ Boldogok, akik tudják, hogy szemem elhomályosult, gondolataim pedig elnehezednek./ Boldogok, akik barátságosan rám mosolyognak, és egy kicsit elbeszélgetnek velem./ Boldogok, akik sohasem mondják: Ma már harmadszor hallom Öntől ezt a történetet./ Boldogok, akik fel tudják bennem idézni a múlt emlékeit./ Boldogok, akik jóságukkal megkönnyítik napjaimat, amelyek még hátra vannak az örök hazába vivő úton…”  A diétás szolgálat főnővére Bognár Erika előadásában beszélt a betegek gyógyulását elősegítő étrend kialakításáról. A dietetikus a beteg állapotának és igényének megfelelő étrendet állít össze, az orvossal együttműködve.  /Élő Sziget 11./

 

Nonember 19-én Szent Erzsébet jó cselekedetére emlékezvén kenyeret osztottunk az esti szentmisén. A plébános atya 100 db kenyeret süttetett, melyet egy szentképpel együtt adtunk át. Meghívásunkra a szentmisét követően közös agapén vettünk részt a Családok Átmeneti Otthona néhány lakójával és az otthon vezetőjével.

 

 

 

Befejeződött az Otthon Segítünk Alapítvány munkatársainak irányításával megtartott felkészítő foglalkozás. Magdika és Anikó segítségével rendszereztük a már felvállalt és a tervezett  feladatainkat is.

Naponta szembesülünk a gazdasági válság által gerjesztett, mind sürgetőbb feladatokkal is, mint például villanyórák kikapcsolása, hajléktalanná válás, hitelátütemezés következtében való elszegényedés, gyógyszerárak emelkedése, stb. Az utolsó összejövetel alatt is érkezett újabb segítségkérő. Egyre sürgetőbb az összefogás és maroknyi csoportunk bővítése. Szeretettel hívunk és várunk minden kedves Szent Anna Plébániai hívőt ill. segítőkész szimpatizánsokat is, akár friss nyugdíjas, akár még aktív és komolyan veszi a Szentírás szavait. Tett nélkül a hit nem élő.

Testvéreim, mit használ, ha valaki azt állítja, hogy van hite, tettei azonban nincsenek? Üdvözítheti a hite? /Jn.2,14./

   Köszönet az Adakozóknak:      Nagyböjtben a „Lemondások Perselyé”-ben 57.000 forint gyűlt össze, az egyéni adományok összege 43.000 forint volt. Ebből és a karitász rendelkezésére álló korábbi bevételekből a nehéz helyzetben élők gyógyszerköltségeit támogattuk, a napi gondokkal küszködő családok részére élelmiszert vásároltunk és 60 db jelképes húsvéti csomagot adtunk át. Ezen felül egyéni felajánlásból származó étkezési utalványokat továbbítottunk.  A válság mélyülésével egyre növekszik a segélykérők száma.

"A jótékonyságról és az adakozásról ne feledkezzetek meg, mert az ilyen áldozat kedves Istennek"./Zsid.13,16./

  Nagyszombaton délután a Családok Átmeneti Otthonának lakóival közösen a Keresztény Múzeumban megtekintettük a Jézus szenvedés-történetét ábrázoló középkori táblalépeket.

Májusi  előadásunkra, amit Dr. Székely János atya "Isten nevel a szenvedéseken keresztül is" címmel tartott, az Új Ember is felfigyelt. A május 31-i számban Bókay László írt, ami honlapunkon is olvasható.

    A Szent Anna Plébánia Karitász csoportja csatlakozik  Váci Egyházmegye - Beer Miklós püspök atya által meghirdetett és országosan is ajánlott „Segíts legalább egy rászoruló családon” válságkezelő programjához. Kérünk tehát mi is minden magát elkötelezett hívőnek valló keresztény testvérünket, hogy nézzen körül szűkebb ill. tágabb családja, munkatársai, barátai és szomszédai körében, és próbáljon szeretettel, megértő szívvel, tapintatosan, a lehetőségeihez mérten segíteni legalább egy családon. Ehhez nem okvetlen pénz szükséges. Ha valakinek lehetősége van rá segíthet pl. kifizetni 1-1 rászoruló elmaradt közüzemi számláját vagy egyéb esetleg a számára előrejutási lehetőséget nyújtó költségét (mint például egy továbbképzés költségét vagy részletét), ezzel segítve kijutását a válságból. Aki viszont anyagilag maga sem rendelkezik ennyi felesleggel, de egy - egy étkezésre elegendő nyersanyagot tud juttatni vagy 1-1 tál főtt ételre tudja meghívni a rászorulót - ez is nagy segítség lehet számára - vagy csak vasárnapi délutáni kirándulásra, beszélgetésre, közös játékra hívjuk meg , ezáltal sikerül kicsit kizökkenteni a kilátástalannak tűnő nehéz helyzetükből. Nem is gondolnánk mennyit segíthetünk rajta és önértékelését is visszaadhatjuk, miközben saját személyiségünket is gazdagítja, közösségi elköteleződésünket is erősíti. Jót tenni nemcsak, hogy jó, de üdvösségünk útján is egy-egy lépcsőfok lehet. „Bizony mondom nektek, amit a legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek , velem tettétek.”/Mt 25,40/

2009. május 16-án Janig Péter budapesti kórházlelkész „A beteg szerető jelenlétre vágyik...” címmel tartott előadását, a Máltai Szeretetszolgálat Kossuth utcai házában, csoportunk is meghallgatta. Péter atya beszélt Jézusról a betegek között, a kórházi beteglátogatás szépségeiről és nehézségeiről, megosztotta velünk tapasztalatait, tanácsokat és sok hasznos lelki útmutatást adott. Nagy megerősítés volt ez sok önkéntes beteglátogatónak, de azoknak is, akik csak meghallgatni jöttek el, mivel az atya sugárzó személyisége a betegek iránti nagy odaadása és önfeláldozása többet jelentett minden szónál.

A daganatos betegeket és hozzátartozóikat segítő programunk keretén belül május 20-án , az előadást a jó időnek köszönhetően az un. Onko-teraszon tarthattuk meg. Dr. Székely János püspök atya „Isten nevel a szenvedéseken keresztül is” címmel tartott előadásáról az Új Ember május 31-i számában, „Szívünkben legyen béke!” cím alatt jelent meg cikk. Pálinkás Rita vezető gyógytornász a gyógytorna szerepéről beszélt az onkológiai és hospice ellátásban. A daganatos betegek rehabilitációja mindig kétirányú: testi és lelki, és ezt a két folyamatot nem lehet egymástól elválasztani, mivel kölcsönösen feltételezik és kiegészítik egymást. A gyógytorna a daganatos betegek számára egyénre szabottan, reális célkitűzéssel megtervezett mozgásprogram, amely figyelembe veszi a beteg aktuális állapotát, a felmerülő beavatkozásokat, társbetegségeket, a családi és szociális hátteret és az aktivitáshoz szükséges segédeszközöket. A páciens orvosi javaslatra, beutalóval érkezik a gyógytornászhoz, aki megtervezi a beteg rehabilitációs mozgásprogramját. A megfelelő mozgásgyakorlatok csökkenthetik a beteg feszültségét, szorongását, rossz közérzetét és fájdalmát. A jól kiválasztott zene könnyítheti a beteg mozgását. Örömmel láttuk az Osztályon, hogy a könyvespolc megtelt könyvekkel! Ezúton köszönjük meg a polc elkészítését Sölétormos Ottónak, aki áldozatos munkájával rendszeresen támogatja csoportunkat.

Csoportunk szervezésében, 2009. június 8-án, a Mindszenty József Katolikus Általános Iskola aulájában dr. Kornides Ágnes „Hogyan csökkentsük a rák kialakulásának kockázatát?” címmel tartott előadást. Mit tehetünk, hogy a rákbetegség felett győzzünk? - ez nem csak orvosi feladat. Fel kell ismernünk saját felelősségünket egészségünk megőrzésében és a rákos betegségek megelőzésében!

A doktornő az alábbi tényezőkre hívta fel a figyelmünket:

Dohányzás - a rosszindulatú daganatok miatti halálozás mintegy harmadáért tehető felelőssé a dohányzás, a passzív dohányzás is okozhat tüdőrákot a nemdohányzókban. Táplálkozás - alacsony zsírtartalmú, rostban, gyümölcsben, zöldségben és teljes értékű gabonafélékben gazdag táplálkozás sok ráktípus kialakulásának kockázatát csökkenti.(Fedezzük fel újra a főzelékféléket és a gyümölcsöt, zöldséget, csökkentsük a cukor- és sófogyasztást, kerüljük a mértéktelen italozást.) Testmozgás - a kellő testmozgás csökkentheti a méh és az emlőrák és további ráktípusok kockázatát. (Legalább 30 percet mozogjunk naponta.) Testsúly - a szakértők szerint a vastagbél, az emlő, a méhtest, a vese, és a nyelőcsőrák kapcsolatban áll az elhízással. Napvédelem - a legtöbb bőrrák a napfény direkt hatásának következménye. A gyermekkorban elszenvedett napégés különösen káros, így a szülők felelőssége felbecsülhetetlen. (A déli órákat - 11 és 15 óra között - töltsük árnyékban.)

Bármilyen elváltozást észlelünk, forduljunk orvoshoz! A daganatos betegségek gyógyulási esélyei annál jobbak, minél korábbi stádiumban fedezik fel és kezdik gyógyítani.

   Csoportunk a kórház Onkológiai Osztályával közösen szervezett júniusi előadása újra az " Onko-tereszon" került megrendezésre 2009. július 8-án. A vendégelőadó - dr. Kismarton Judit - a Magyar Rákellenes Liga betegjogi képviselője volt, aki nemcsak nagy tudású szakorvos, hanem képzett szakjogász is. Előadásában kifejtette a betegek jogait, és mellette kihangsúlyozta, hogy vannak kötelességei is a betegeknek ahhoz, hogy a gyógyulásuk eredményes legyen - minimum az orvos utasításait kötelesek többek között betartani. Bár a jogok és kötelességek listáját elérhető helyre kell minden osztályon kitenni, mégis kevesen tudnak róluk. Kifejtette: az orvosoknak – azért, hogy minden kockázati tényezőről tájékoztassák a betegeket, és elkerüljék a kellemetlen betegjogi panaszokat - beleegyező nyilatkozatok tucatjait kell aláíratniuk a betegekkel. Például: a betegnek fontos tudnia, hogy a kezeléseket joga van visszautasítani, kivéve az életveszély elhárítását. A betegnek további joga pl. az, hogy meghatározza, ki jogosult hozzájutni a róla készült diagnózisokhoz, azok eredményeihez, ill. ki a kapcsolattartó. Mindezek az adatvédelmi törvényben találhatók meg. Hallgatói kérdés alapján kitért az előadó arra, hogy pszichiátriai esetekre még további, szigorúbb jogszabályok is vonatkoznak. Az előadás második részében az Osztály vezető főorvosa, dr. Dani Árpád arról beszélt, hogy a kórházi személyzet számára is meghatározták mind a jogokat mind a kötelességeket, de mekkora anomália az, hogy míg a jogok néhány sort tesznek ki - és azok is szinte csak kötelességeket rejtenek magukban - addig a kötelezettségek sora jóval hosszabb.  Nagyon nehéz körülmények között dolgoznak főleg a nővérek, akik elismerésre sem igen számíthatnak.

  - 2009. szeptember 8-án az Onko-teraszon a soron következő előadást, "Mit kell tudni a táplálék-kiegészítőkről" címmel dr.Telekes András PhD, a Fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház Onkológiai Osztályának osztályvezető főorvosa tartotta. Sokan szedik rákmegelőző szerként, sőt a kialakult betegségből való gyógyulás reményében a különböző étrend-kiegészítőket. Főorvos úr azt járta körül, hol van a helyük a táplálkozásban ezeknek, mire kell odafigyelni a vásárlásuknál, illetve, hogy milyen hatásuk lehet .A betegtájékoztatón kötelező feltüntetni bizonyos információkat, amik segítenek eldönteni, érdemes-e szedni az adott készítményt. Csak a klinikai eredmény ismeretében döntsünk az étrend-kiegészítők alkalmazásáról.

  - A XXIII. János Pápa Szeretetotthon Emmausz Háza meghívására Szakmáry Piroska és Takács Erzsébet szeptember 6-án részt vett a Máriaremetei Kisboldogasszony Bazilika búcsúján. A szabadtéri szentmise főcelebránsa dr. Cserháti Ferenc a határon túli magyarok püspöke volt.

Október 28-án a Karitász csoport és az Onkológiai Rehabilitációs Osztály szervezésében két értékes előadást hallgattunk. 

Először dr. Nemeskéry Edvin főgyógyszerész beszélt „jó és rossz" gyógyszerszedési szokásainkról. Őszintén szólt a gyógyszerpiac szétveréséről, a liberalizált gyógyszerészekről, akiknél a pénz ural mindent. Szerencsére az etikus gyógyszerészek vannak többségben, akik tényleg a betegek érdekeit tartják szem előtt. Felhívta figyelmünket arra is, hogy a hamis gyógyszerek száma megnövekedett. Kitért a média szerepére is. A „nagyhatalmú" média: újság, rádió, televízió gyakran megvezeti – főleg az idős embereket. Hasznos tanácsokat kaptunk a helyes életmódra is. Figyeljünk a helyes táplálkozásra: sok zöldség, gyümölcs és mozgás. Mozgás mindenek előtt! A gyógyszerek mellett nagyon fontos a hit, ami nagyban segíti a gyógyulást.

A másik előadó dr. Dani Árpád főorvos úr Szinergiák a gyógyulásban című előadása arra hívta fel figyelmünket, hogy a szinergia, ami együttműködést, együtthatást jelent, mindenütt jelen van az orvostudományban és az élet minden területén. A kórházban is teamek gyógyítanak. A főgyógyszerész úr előadására utalva elmondta, hogy a különböző gyógyszerek egymás hatását erősítik. A vallásban a szinergia jelentése az, hogy az emberek megtéréséhez az isteni malaszt mellett önmaga is kell! A főorvos úr a szinergia szép példájaként említette a Karitász és az Onkológiai Osztály együttmunkálkodását.

Kívánjuk, hogy ez az együttműködés a jövőben is hatékony legyen mindnyájunk épülésére ebben az „ember embernek farkasa" világban! Fogadjuk meg Arany János szavait: "Az ember tiszte, hogy legyen békében, harcban ember."

 - November 14-én a Mindszenty iskolában a hátrányos helyzetű családoknak és idős embereknek osztottak élelmiszercsomagot a Magyar Élelmiszerbank és a Belvárosi Plébánia szervezésében. A segítség az Európai Unió élelmiszersegély programja keretében érkezett. Az osztásban a Karitász 10 munkatársa is segédkezett. Fiatalok is részt vettek a csomagok kihordásában: azoknak vitték el, akik betegek, idősek, mozgásukban korlátozottak. Munkájukra a jövőben is számítunk, jobban szeretnénk őket bekapcsolni tevékenységünkbe. Köszönet azoknak, akik felvállalták a szervezés nagy munkáját, hogy így segítsék a rászoruló embereket.

 - November 19-én - Erzsébet napon - ünnepi szentmisén emlékeztünk meg egyik legnagyobb szentünkről, Árpád-házi Szent Erzsébetről. László atya méltatta életét: Erzsébet mások megsegítéséért élt, menedékhelyet alapított árva gyermekeknek, segédkezett a betegápolásban, gondoskodott a szegényekről. A mise végén rövid kis műsorral igyekeztünk még szebbé tenni ezt a napot. Dr. Hetényi Bálintné egy csodálatos Szent Erzsébet himnuszt mondott, majd a szegedi Szent Erzsébet Karitász hitvallását idézte fel. Udvardyné Pásztor Ágnes és Dávid Zsuzsanna fuvolajátéka, Szegő Domonkos gitármuzsikája méltó volt Szent Erzsébet emlékéhez, aki nemcsak Magyarország, hanem „Thüringia dicsősége” is. Utána az atya megáldotta a „mindennapi kenyerünket”, amit mi tiszta szívvel osztottunk ki a híveknek.

Kezdőlap