Plébániák életéből...

Imaórák

    Sok plébániai közösségben a felülről irányított, előírásos imádkozáson kívül még saját kezdeményezésű, spontán közös imádkozásra is van igény. A sok közül ennek csak néhány példáját sorolom fel itt.

    Különösen intenzív az ilyen imaélet például az Érd-Ófalui Szent Mihály templomban, a Szeretetláng imamozgalom „bölcsőjében”, ahol több mint 30 éve minden hónapban 12-én és 13-án engesztelést tartanak, majd szentmisén vesznek részt, azután pedig reggelig virrasztanak.

    Szintén havonta tartanak keddenként imaórát az esztergomi Szent Anna templomban (ottani népszerű nevén a Kerek templomban) 60-80 fő részvételével. Ezeknek a tartalmát előre megszervezik. Kiválasztanak egy aktuális témát, leggyakrabban egy közelgő ünnephez kapcsolódva, ehhez gyűjtenek verseket, elmélkedés-részleteket, közösen mondható imákat és énekeket. Az imaórát előre megírt szöveg foglalja keretbe, ezt a vezető olvassa, közben a felkért vagy önkéntes felolvasók elmondják a saját szövegüket, amit meg-megszakít egy közös ének vagy ima. A jelen levők a kiosztott lapokról követik az imaóra menetét. Az esztergomi imaórákról hangfelvétel készül, ez utólag meghallgatható a Mária Rádióban.

     A zalaegerszegi Mária Magdolna Plébániához tartozó, közel tíz éve működő nagymama-közösség minden hónap második keddjén találkozik. A Szent Anna rózsafüzér elmondásával a nagymamák védőszentjének közbenjárását kérik az unokákért, a családért, majd a Szentírásból olvasnak egy-egy részletet, amit megbeszélnek. Néha együtt meglátogatnak egy közeli vidéki templomot.

    Gyermekek közös imádkozását szervezték meg a Veszprémi Főegyházmegyéhez tartozó Bakonyjákón és Pápakovácsiban missziós gyermekcsoportok alakításával. Az ezekben részt vevő gyermekeket Dr. Márfi Gyula érsek jelenlétében Sebastian atya, a Pápai Missziós Művek magyarországi igazgatója avatta be a misszióba. A gyermekmissziósok naponta imádkoznak a világban éhező beteg és árva gyermekekért.

    Régi imahagyományát újította fel még a városmisszió idejében a budapesti Battyhány téri Szent Anna templom közössége. Azóta minden évben a szeptember 8-ához, Kisboldogasszony ünnepéhez közel eső vasárnap az esti 6 órai szentmise után körmenetben indulnak el a Mária térre, ahol ünnepi litániát imádkoznak a Szűzanya szobránál, majd visszaindulnak a Batthyány térre. A Mária szobor, amelyet annak idején a pestisjárványtól való félelmében, a Szűzanya közbenjárását kérve emelt a lakosság, 1749 óta áll a Batthyány tér közelben levő mai Mária téren. 

    A közösségi imádkozás újabb formái az imaösvények. Pápán ilyen a Házaspárok Útja, amelyet a Külső Veszprémi út 3/a szám alatti Szent József templom kertjében állítottak fel. A stációkat Ozsváriné Ramocsai Imri grafikusművész képei alapján Bangó Alíz keramikus és Nagy József asztalosmester készítette. A Házaspárok Útját Bíró László családreferens püspök szentelte fel. Egyetlen alkalomhoz, II. János Pál boldoggá avatásához kapcsolódó változat volt a kőszegi Jézus Szíve templom tíz stációból álló imaösvénye, amelyet tavaly május 1. és 10. között járhattak végig a hívek hétköznapokon, a szentmisék előtt. Az imádkozók gyertyát is gyújthattak és így kérhették a boldog pápa közbenjárását az imaösvényen végighaladva.

    Szintén egy alkalom volt a nemesapáti római katolikus közösség nárcisz-ültető imatalálkozója, csatlakozásuk a Magyar Hospice Alapítvány nárcisz-programjához. Az alapítvány tavaly  október 7-én már ötödik alkalommal ültetett nárciszhagymákat a Budapesti Hospice Ház kertjében, a rákbetegekért, a hospice jelképeként. Ugyanezen a napon Nemesapátiban a Júlia vegyesbolt előtti sziklakertbe ültettek nárciszhagymákat, és közben közösen imádkoztak azért, hogy a rákbetegek az utolsó pillanatig meg tudják őrizni emberi méltóságukat.

    Az előírásos és a saját kezdeményezésű forma között talán határesetnek mondható a rózsafüzér-imádkozás, mert bár a formája kötött, annyiban mégis spontán, hogy a csatlakozás egyéni elhatározás kérdése. Ennek sok plébániát összefogó változata a Rózsafüzért Imádkozók Országos Találkozója, amelyet 2011-ben már másodszor szervezett meg a budapesti Rózsafüzér Királynéja Plébánia a határokon túlról is érkezők részvételével.

    Szintén közösségi imaforma, de nem egyes plébániákhoz kapcsolódik, hanem világviszonylatú mozgalom az imafogadalom-tétel. Akik ehhez az imaközösséghez tartoznak, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén tesznek imafogadalmat egy-egy gyermekért, az ő megszületéséért, testi-lelki egészségben történő felnevelődéséért. Magyarországon tavaly többek között a Szombathelyi Egyházmegyéhez tartozó Becsehelyen 58-an, Petriventén 31-en, Rigyácon pedig 19-en fogadták meg ünnepélyesen, hogy kilenc hónapon keresztül naponta imádkoznak egy általuk nem ismert, lélekben mégis örökbefogadott magzatért, az ő megszületéséért, és a szülőkért, hogy örömmel fogadják el az ajándékot, a gyermeket, akit Isten nekik szánt.

    Széphalmon a hetenként megtartott hagyományos rózsafüzér-imádkozás mellett egészen új közösségi imaformák is megjelentek, már évekkel ezelőtt. Ilyen új, és annak idején vitát is kiváltó kezdeményezés volt egy erre vállalkozó kis csoport „imaszolgálata”. A hosszú ideig működő „imaszolgálatosok” kérésre vállalták személyre szóló közbenjáró imák elmondását. Ez a forma még az imaszolgálat abbamaradásával sem szűnt meg, egyik állandó eleme lett a később elindított imatalálkozóknak.

    Talán a közös ima egy sajátos formájának tekinthető a zsoltáréneklés is a kis létszámú széphalmi Zsoltár-körben. Hallomásból tudom, hogy több kisebb széphalmi baráti csoport is tart rendszeresen, ha nem is imatalálkozókat, de olyan összejöveteleket, amelyeknek a közös ima is része. Jó lenne róluk többet tudni.

                                                            Összeállította: Lipcseyné

(Forrás: sajtóreferensektől, szervezőktől kapott levelek, egyházmegyei és plébániai honlapok)